Az elkövetkező évtizedekben a technológiai változások sebességének növekedésével munkavállalók millióit kell nemcsak továbbképzés, hanem teljesen át kell őket képezni. Egy tanulmány szerint a teljes társadalmunk kihívás előtt áll, hiszen az embereknek egyszerre kell új készségeket megtanulniuk és új munkahelyeket találniuk. A vállalatoknak kritikus szerep jut ebben a kihívásban, mégis kevesen vették eddig komolyan. A tanulmány öt, átképzéssel kapcsolatos sarkalatos pontot azonosított, amelyet később a cikkben olvashat.
Átalakította az MI munkavégzést
Mikor általános iskolásként megkérdezték tőlem, hogy mi szeretnék lenni, ha nagy leszek, akkor rögtön tudtam, hogy régész, mert az olyan titokzatosnak és érdekesnek hangzott. Később, a realitások talaján az újságírás lett a kiválasztott mesterség. De én sem gyanítottam, hogy évtizedekkel később egy teljesen új technológiát megtanulva, szöveg alapú intelligenciának utasításokat adva angol nyelvű írásokat készíthetek vagy fotókat generálhatok. Ahogy azt sem tudom igazán, hogy a két fiam milyen munkahelyre készül.
A ChatGPT és MI mindent megváltoztat
A munkaerő átképzésének szükségességét, a folyamatos tanulást, új készségek szerzését a ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligencia csak jobban kihangsúlyozta. A World Economic Forum 2023 áprilisában végzett kutatása szerint a szervezetek az hangsúlyozták, hogy munkatársaik 44 százalékát át kell képezni az elkövetkező öt évben. Ugyancsak a World Economic Forum globális „Future of Jobs” jelentése szerint a mesterséges intelligencia a legnagyobb hajtóerő, amely megváltoztatja a munkahelyeket.
A kutatás szerint a megkérdezett szervezetek 75 százaléka bevezeti a mesterséges intelligenciát, ez pedig magas lemorzsolódási arányhoz vezet. Az MI a megkérdezett szervezetek 50 százaléka szerint új állásokat generál, míg 25 százalékuk szerint csökkenni fog a betölthető állások száma.
A megkérdezett szervezetek döntő többsége mindezt úgy igyekszik kezelni, hogy az elkövetkező öt évben a munkahelyen megvalósított képzéseket indít, miközben számos folyamatot automatizál. Érdekes, hogy a vállalatok nem a tudáshoz kötött készségeket tartották fontosnak, hanem az analitikus gondolkodást, a kreatív gondolkodást és a rezilienciát tartották a három legfontosabb tulajdonságnak egy kollégában.
Ha már generatív MI, akkor érdemes a következő adatot is megemlíteni: a McKinsey generatív MI-ről szóló kutatása szerint a technológiát bevezető szervezetek 20 százaléka szerint kell majd átképeznie a kollégákat. Az MI továbbá megnövelte az automatizálható feladatok arányát 50-ről 60-70 százalékra. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az egyéni feladatköröket egy az egyben ki lehetne váltani: csupán a válaszadók 8 százaléka mondta azt, hogy a munkaerő több mint 2 százalékkal csökkenne.
Az átképzés stratégiai imperatívusz
A bevezetőben említett, a Harvard Business Review-ben megjelent tanulmány („Reskilling in the Age of AI”) is az átképzés fontosságát és a vállalatok szerepét igyekezett hangsúlyozni. A kutatók öt, átképzéssel kapcsolatos sarkalatos pontot azonosítottak: az átképzés a vállalatok stratégiai imperatívusza, minden vezető és menedzser felelőssége, változásmenedzsmentről van szó ebben az esetben is, a munkavállalók is szeretik átképezni magukat, ha van értelme és tágabb – kormányzati, vállalati, akadémiai – összefogásra van szükség mindegyik megvalósításához.
A tanulmány kitér arra, hogy a vállalatok korábban az átképzést a tömeges elbocsátások „tüneti” kezelésére vetették be, ámde a 40 vizsgált szervezet ehhez képest továbblépett. Az átképzést a vállalatok versenyhelyzetük megerősítésére használják egy olyan környezetben, ahol az idősödő munkavállalók és új foglalkozások jelentette kihívásokkal is foglalkozni kell. Bevetésével gyorsan rendelkezésre áll az a munkaerő, amilyet a piacon nehezen vagy nem találnak meg. Ezt a megközelítést az elmúlt időszakban több vállalat is felkarolta.
Az átképzés öt sarkalatos pontja
- Az átképzés legyen a cég stratégiájának egyik alapeleme!
- Az átképzés minden vezető és minden menedzser felelőssége.
- Az átképzés a gyakorlatban lényegében változásmenedzsment.
- A munkavállalók is igénylik az átképzést
- A kormányzat, vállalatok és oktatási szféra összefogására van szükség az átképzés megreformálásához. (Forrás: Harvard Business School, 2023. október)
Upskilling vs. reskilling
A reskilling az átképzéshez áll közelebb, mert ebben az esetben a kolléga a meglévő készségei mellé teljesen újakat szerez, melyekkel olyan feladatokat is el tud látni, amelyek munkaköri leírásában nem szerepelnek. Az emberek akkor is újraképezhetik magukat – aktuális munkahelyükön, -idejükön kívül, szabadidejükben –, ha teljesen új munkahelyet keresnek.
Ettől eltérően az upskilling a továbbképzésnek felel meg: ilyenkor a képzés a munkavállaló jelenlegi szerepkörét erősíti. Továbbképzésre lehet szükség, amikor egy kollégát előléptetik például menedzseri szerepkörbe, vagy ugyanabban a munkakörben szenior feladatok végzésére készítik fel.
Az Infosys például több mint 2000 kiberbiztonsági szakértőt képzett ki, miközben a feladat ellátásához szükséges soft skillekkel is ellátta a kollégákat. A nemzetközi Vodafone azt tervezi,hogy a belső munkavállalók közül neveli ki a szükséges szoftverfejlesztők 40 százalékát. Az Amazon a Machine Learning University-n keresztül több ezer szakértőt képzett ki.
A kutatás szerint a készségek használhatóságának átlagos „felezési ideje” kevesebb mint 5 év, de egyes technológiai területeken mindössze 2,5 évre csökkent. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók milliói számára a továbbképzés már nem elegendő. Az átképzés egyes vállalatoknál a megtartó csomag része, és aktívan arra ösztönzik a kollégákat, hogy olyan szerepkörökbe képezzék át magukat, amelyekben elképzelik jövőjüket. Míg korábban ezek az átképzési programok a HR-ben elszigetelten léteztek, a tanulmány szerint most már a felső vezetés, a tapasztaltabb vezetők feladata az átképzés és a vállalati stratégia közötti kapcsolatok ismertetése és támogatása.
A tanulmány pozitív példaként említi az Ericssont, ahol a vállalat digitális átalakításának része a többéves átképzési és továbbképzési stratégia. Ebben a folyamatban például meghatározzák az adott stratégiához kötődő kritikus készségeket, majd ezeket különböző programokhoz, képzésekhez kötnek – a cél a legtöbb esetben, hogy a távközlési szakembereket MI és adatszakértővé képezzék át. Három év alatt több mint 15 ezer kollégáját képezte át így a távközlési óriás. (Forrás: ITBusiness, Vass Enikő, kép: Pexels.com)
Nem csak az AI fontos! Üzleti képzéseink a TechWorld Akadémián: kérj információt, tájékozódj a tematikáról és az indulási időpontokról elérhetőségeinken!
Két tanfolyammal indul a TechWorld Akadémia – Krízismenedzsment és Digitalizáció szakértő
Ezek is érdekelhetnek üzletfejlesztéssel kapcsolatban
Érdekes olvasnivalók portálunkon
Az üzleti innováció meghatározza a cég eredményességét
K&H: innováció terén nem jeleskednek a hazai cégek, de a digitális átállást komolyan veszik
