Már magyarul is olvasható Salman Rushdie Kés című regénye, amelyben arról a merényletről ír a világhírű szerző, ami miatt elvesztette az egyik szeme világát.
„Mindennap felzaklat, hogy az egyik szememre nem látok” – mondta a Booker-díjas Salman Rushdie a BBC-nek. Az indiai származású angol írót 2022-ben egy vallási fanatikus késelte meg egy New York-i pódiumbeszélgetés alkalmával, s bár az akkor 24 éves terrorista nem tudta beteljesíteni a tervét (ami Rushdie meggyilkolása volt), az író elvesztette egyik szeme világát, és az egyik karja is lebénult egy időre a sérülések következtében.
Homeini ajatollah, Irán vezetője A sátáni versek című regénye miatt mondott ki fatvát (fetvát) 1989-ben Rushdie-ra, amit igen gyakran a „halálos ítélettel” említenek egy lapon. Ezt követően a szerző gyakorlatilag a halál árnyékában élt.
Kés – Elmélkedések egy gyilkossági kísérlet után című művében a szerző részletesen is ír a merényletről, hogy ezzel „átvegye az irányítást a történtek felett, és művészettel vágjon vissza az erőszakra„.
A kötet a napokban idehaza is megjelent a Helikon Kiadó jóvoltából, a hivatalos fülszöveg így hangzik:
„A nyelv is kés. Fel tudja vágni a világot, és feltárja értelmét, belső működését, titkait, igazságait. Át tud hatolni egyik valóságból a másikba. Felhívja a figyelmet az üres dumára, kinyitja az emberek szemét, szépséget teremt. A nyelv az én késem.”
2022. augusztus 12-én Salman Rushdie éppen a politikai okokból üldözött írókról készült beszédet tartani New York állam egyik kisvárosában, amikor egy vallási fanatikus merényletet kísérelt meg ellene. Rushdie csodával határos módon túlélte a tizenöt késszúrást, ám maradandó sérüléseket szenvedett, többek között elvesztette jobb szeme világát is.
Ennek a traumatikus eseménynek és az utána következő testi-lelki felépülésnek a krónikája a Kés című kötet. A Booker-díjas szerző megkapó őszinteséggel és intimitással beszél a kórházban töltött heteiről, a mindennapokba való visszatérés nehézségeiről, a talpra állás gyötrelmeiről és a szeretet megtartó erejéről. Egyúttal képzeletben párbeszédet is folytat a merénylőjével, s rendületlenül hitet tesz amellett, hogy „a művészet emberi mivoltunk lényegét alkotja, és nem kér különleges védelmet, csak jogot a létezésre”.
[sc name=”facebook” ][/sc]
