Megjelent az IMD versenyképességkutató legfrissebb versenyképességi rangsora
Magyarország versenyképesebb: látványosan előzi az egyik szomszédját az új IMD rangsorban
Megjelent az IMD svájci versenyképességkutató legfrissebb tehetségrangsora, amely szerint a vizsgált 67 ország között a lehetséges 100-ból 48 ponttal Magyarország az 50. helyen van. Ez az előző évhez képest két helynyi lecsúszást jelent. Csehország a 30, Lengyelország a 36., Szlovákia pedig az 53. helyen van.
Az első 5 pozícióban Svájcot, Szingapúrt, Luxemburgot, Svédországot és Dániát találjuk. A magyar pozíció az EU tagállamok között a 23. helyet jelenti. Csak Horvátország, Románia, Szlovákia és Bulgária van mögöttünk.
Összességében 25 ország javította és 32 rontotta pozícióját, a többi 10 országé pedig nem változott.
A mintában a 20 ezer dollárnál nagyobb egy főre jutó GDP-vel rendelkező 44 ország között Magyarország a 42 helyen van, csak Horvátországot és Szlovákiát előzzük meg.
Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a megtermelt GDP értékünkkel az anyagilag jobb helyzetben lévő országok között vagyunk, ehhez képest a humán vagyonra keveset költünk, ezért a humán vagyonunk minősége romlik.
[tds_info]Prof. Dr. Csath Magdolna: Versenyképesség és innováció – Tanulmány (PDF)[/tds_info]
Magyarország innovációja nem volt – hanem lesz
Erre a következtetésre jutott egyébként az EU Innovációs teljesítmény kutatása is (Innovation Scoreboard, 2024), amely szerint bár az átlagos innovációs teljesítményünk tekintetében az EU-ban a 21. helyen vagyunk, a humán vagyon fejlesztése tekintetében csak a 25. hely a miénk.
A legrosszabb pozícióikat a jövőre való felkészültségre értük el: erre az 59 helyen vagyunk.
A tanulmány összesen 31 mutatóval jellemzi az egyes országok teljesítményét, amelyeket három témakör köré csoportosít. Ezek:
- beruházás a humán vagyonba, fejlesztés (8 mutató)
- az ország vonzereje, tudás megszerző/ megtartó képessége (11 mutató)
- a jövőre való felkészültség, képességek, kompetenciák rendelkezésre állása (12 mutató).
Az egyes csoportokban a legrosszabb három helyezésünk a következő:
beruházás a humán vagyonba, fejlesztés
- az egészségügyi rendszer minősége (64. hely)
- a szakképzés minősége (63. hely)
- a munkavállalók továbbképzése (54. hely)
az ország vonzereje, tudás megszerző/megtartó képessége
- szakember elvándorlás (65. hely)
- életminőség (61. hely)
- munkavállalói motiváltság (60. hely)
a jövőre való felkészültség, képességek, kompetenciák rendelkezésre állása
- korszerű tudással rendelkező vállalati felsővezetők és munkavállalók (67. hely)
- nyelvtudás (63. hely)
- vezetőképzés, pénzügyi ismeretek színvonala (61. hely).
Ausztria mindhárom területen, minkét évben jelentősen megelőzi a V4-eket.
[tds_info]A kelet-közép-európai országok versenyképessége nemzetközi rangsorok alapján – Elemzés[/tds_info]
A V4-ek között mindkét évben a cseh pozíció a legjobb, annak ellenére, hogy 2024-ben mindhárom területen jelentősen rontotta helyezését.
2023-ban Magyarország egy területen az utolsó előtti, kettőn pedig az utolsó helyen volt. 2024-re mindhárom területen Szlovákiát megelőzve, az utolsó előtti pozícióba került.
Azonban a rangsorral kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a 31 vizsgált mutatóból 17 esetén az érték kérdőíves felmérésből származik, ezért ezek esetén a szubjektív megítélés sem kizárható.
Természetesen ez minden ország esetén előfordulhat. A legtöbb kérdőíves felmérésből származó adatot a „jövőre való felkészültség” témakörnél találjuk. Fontos szempont ugyanakkor, hogy a kérdőíves felmérésben vállalatvezetők vettek részt minden országban.
Az IMD kutatói ebben az évben összefüggéseket is kerestek az egyes mutatók között
Például azt találták, hogy a tehetségek, kiváló szakemberek megtartása és bevonzása erős összefüggést mutat az életminőséggel, amelyet az egészségügy és az oktatás minőségével, a munka-magánélet kiegyensúlyozottságával és a természeti környezet állapotával mértek.
A tanulmány kiemeli Ausztria erősségeként a magas életminőséget. Erre a mutatóra a teljes mintát tekintve a második helyen van, ami miatt könnyen meg tudja tartani a jó szakembereket, és egyben vonzó munkavállalási célpont a környező, kevéssé jó életminőséget kínáló országok kiváló szakemberei számára.
Érdekességként említsük meg, hogy az IMD – ebben az évben először – a mesterséges intelligencia (MI) munkahelyekre gyakorolt várható hatásaival kapcsolatban is tett fel kérdéseket.
A válaszadók 58 százaléka úgy vélte, hogy az MI többleteszköznek tekinthető a cégek számára, amelynek segítségével a munkaerő hatékonyabban tudja majd elvégezni a feladatait.
Csak 12 százalék gondolta azt, hogy az MI céges alkalmazása jelentős elbocsátásokhoz vezetne.
Az IMD versenyképességi rangsor summázata
Összefoglalásként a tanulmányt azért kell nagyon fontosnak tekintenünk, mivel a gyorsan változó, a technológiai újdonságok sokaságát megteremtő korunkban a versenyképesség legfontosabb feltétele a kiváló szakember, a bennünket másoktól megkülönböztető többlettudás és –képesség, vagyis a humán vagyon megőrzése és folyamatos fejlesztése.
Mások új megoldásait elsajátítani, a technológiáikat hatékonyan működtetni, és – ami még fontosabb -, saját újdonságokkal előállni ugyanis csak tudásbefogadásra és tudásteremtésre felkészült szakemberek képesek.
Ezért érdemes befektetni tehetség versenyképességünk javításába. (Forrás: Növekedés Portál, szerkesztve, kép: Pexels.com)
Még több versenyképesség a TechWorld oldalain
Innovatív zöld technológiákkal a fenntartható jövő felé
i7++ Innovációs Audit a leginnovatívabbaknak
Innovatív cégek, a jövő pénzgyárai
