Egy friss kutatás szerint a női sofőrök több mint negyede napi szinten él át negatív megkülönböztetést az utakon.
A drivingcamp Hungary által készített reprezentatív felmérés rámutat, hogy a magyarok 86 százaléka találkozott már olyan közlekedési helyzettel, ahol egy sofőrt a neme miatt negatívan ítéltek meg. A fővárosi autósok egyharmada is mindennapos jelenségnek tartja ezt a problémát.
Előítéletek és társadalmi percepciók
A kutatás szerint a lakosság 17 százaléka rosszabb sofőrnek tartja a női vezetőket, míg a megkérdezettek több mint fele nem ért egyet ezzel az állítással. A nők döntő többsége (60%) elutasítja ezt a sztereotípiát, amely mélyen gyökerezik a társadalmi és kulturális hagyományokban. Az előítéletek forrásaként a válaszadók 45 százaléka ezeket a hagyományokat jelölte meg, míg 20 százalék szerint személyes tapasztalatok befolyásolják a véleményeket.
Mindennapos megkülönböztetés a közlekedésben
A női vezetők 28 százaléka napi szinten tapasztal hátrányos megkülönböztetést az utakon. Budapesten ez az arány még magasabb, ahol az autósok egyharmada rendszeresnek érzi a nemi alapú ítélkezést. Ez részben összefüggésben állhat a fővárosi közlekedés magas stresszszintjével és a nagy forgalommal.
Szükség van szemléletformáló kampányokra
A kutatás szerint a magyarok 58 százaléka támogatna egy kampányt a női vezetőket sújtó előítéletek ellen. Különösen a 60-69 éves korosztály nyitott erre, ők 68 százalékban támogatják egy ilyen kezdeményezés létrejöttét. A társadalom közel negyede szerint viszont nincs szükség erre, míg 18 százalék nem tudta megítélni a kérdést.
Mi tesz valakit jó vezetővé?
A vezetési képességekkel kapcsolatos kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy a magyarok közel fele (48%) a jó vezetést a forgalmi helyzethez, az időjárási és útviszonyokhoz való alkalmazkodással azonosítja. Ezt a férfiak nagyobb arányban (52%) tartják fontosnak, mint a nők (45%).
A második legfontosabb vezetői készségnek a gyors reflexet jelölték meg a válaszadók, amely különösen a női autóvezetők számára kiemelten fontos. A harmadik helyen a közlekedési szabályok pontos betartása állt. Érdekes módon csupán 9 százalék gondolja úgy, hogy a több évtizedes rutin önmagában elegendő ahhoz, hogy valaki jó sofőrré váljon.
A vezetői készségek fejleszthetők
Csörgő László, a drivingcamp vezető trénere szerint a nők kiváló sofőrök lehetnek, ha megfelelő képzésekkel növelik az önbizalmukat és fejlesztik vezetési készségeiket. „A cél nem az, hogy versenyzőket neveljünk, hanem hogy mindenki – legyen férfi vagy nő – biztonságosabban és tudatosabban vezessen az utakon” – fogalmazott.
A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a női autóvezetőkkel szembeni előítéletek továbbra is jelen vannak a magyar közlekedési kultúrában. A szemléletformáló kampányok, valamint a vezetési tréningek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a nők magabiztosabban üljenek a volán mögé, és hogy a közlekedési kultúra inkluzívabbá váljon.