A Föld élővilága drámai tempóban változik, a fajok száma rohamosan csökken, és az ökoszisztémák egyre inkább átalakulnak. Egy friss, a rangos Nature folyóiratban megjelent tanulmány megdöbbentő eredményekkel szolgál: az emberi tevékenység hatása a biodiverzitásra sokkal nagyobb, mint azt korábban feltételeztük. A kutatásban a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) is részt vett, és a szakemberek globális szinten vizsgálták az ember által érintett és érintetlen területek élőlényközösségeit.
Egyedülállóan átfogó kutatás
Korábban a biodiverzitás csökkenésével kapcsolatos kutatások gyakran egy adott helyszínre vagy egyetlen tényezőre koncentráltak. Ezúttal azonban egy nemzetközi kutatócsoport csaknem 73.000 tanulmányt elemzett, és ebből több mint 2.100 vizsgálat részletes adatait gyűjtötte össze. A kutatók mintegy 50.000 ember által érintett területet és ugyanennyi érintetlen régiót vizsgáltak, hogy átfogó képet kapjanak a biodiverzitás változásáról.
A vizsgálatok nem csupán egyetlen élőlénycsoportra vagy élőhelytípusra korlátozódtak: a kutatók szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémákat egyaránt tanulmányoztak, és olyan változatos élőlénycsoportokat vettek figyelembe, mint a mikroorganizmusok, gombák, növények, gerinctelenek, hüllők, kétéltűek, halak, madarak és emlősök. Ezáltal sikerült egyedülállóan széles perspektívából megérteni, milyen hatással van az emberi tevékenység az élővilág szerkezetére és összetételére.
Az emberi tevékenység öt legnagyobb negatív hatása
A kutatók az emberi tevékenység öt legfontosabb káros hatását azonosították:
- Élőhelyek átalakítása – Az erdőirtás, a városiasodás és a mezőgazdasági terjeszkedés miatt egyre kevesebb természetes élőhely marad.
- Természeti erőforrások kizsákmányolása – A túlhalászat, a vadászat és a fokozott fakitermelés csökkenti a populációkat és megzavarja az ökoszisztémákat.
- Klímaváltozás – Az éghajlat gyors változása sok faj számára végzetes következményekkel jár.
- Szennyezés – A vegyi anyagok, műanyaghulladékok, valamint a víz- és levegőszennyezés súlyosan befolyásolják az élővilág egészségét.
- Inváziós fajok terjedése – Az ember által új területekre behurcolt fajok kiszorítják az őshonos élővilágot, felborítva az ökológiai egyensúlyt.
Drámai számok: a fajok 20%-kal kevesebben
A kutatás egyértelműen kimutatta, hogy az ember által érintett területeken a fajok száma átlagosan 20%-kal alacsonyabb, mint az érintetlen helyeken. Különösen a gerincesek – például a kétéltűek, hüllők és emlősök – szenvednek jelentős veszteségeket, mivel kisebb populációik miatt nagyobb a kihalás kockázata.
A biodiverzitás csökkenése nemcsak a fajok eltűnésével jár, hanem a közösségek szerkezetének és összetételének radikális átalakulásával is. Például a klímaváltozás miatt a magashegységi növényeket az alacsonyabb területeken élő fajok szoríthatják ki, míg egyes élőlények teljesen eltűnhetnek egy-egy régióból.
Az ökoszisztéma összeomlása is fenyegethet
Különösen nagy változásokat figyeltek meg a mikroorganizmusok és gombák esetében, míg az emlősök, halak, hüllők és kétéltűek közösségeiben valamivel kisebb volt a változás mértéke. Az eredmények megerősítik azt az elméletet, hogy a kisebb méretű és gyorsan szaporodó élőlények érzékenyebben reagálnak a környezeti változásokra. Ha azonban egy ökoszisztéma kulcsfontosságú fajai eltűnnek, az az egész rendszer működésére végzetes következményekkel járhat.
A döntéshozók felelőssége
A kutatás nem csupán tudományos eredményeket tár fel, hanem egyben segélykiáltás is. A biodiverzitás csökkenése nem csupán a természet pusztulását jelenti, hanem az ökoszisztémák teljes átalakulását, ami végső soron az emberi civilizáció működésére is hatással lehet. Az élővilág szolgáltatásai – például a beporzás, a víztisztítás vagy a talaj termőképessége – nélkül az emberi társadalmak sem maradhatnak fenn.
A tanulmány éppen ezért sürgeti a döntéshozókat, hogy haladéktalanul lépjenek fel a biodiverzitás védelme érdekében. A kutatásban részt vevő Tapolczai Kálmán és a HUN-REN BLKI munkatársai Magyarországon különösen a Balaton ökoszisztémájának vizsgálatára fókuszálnak, ahol az antropogén hatások – például az algavirágzás vagy az inváziós fajok térhódítása – már most is komoly problémákat okoznak.
A mostani kutatás globális kontextusba helyezi ezeket a problémákat, és felhívja a figyelmet arra, hogy hosszú távú monitoringprogramok és hatékony természetvédelmi intézkedések nélkül a biodiverzitás visszafordíthatatlan károkat szenvedhet. Az idő sürget, és a természet védelme nem csupán egy környezetvédelmi kérdés, hanem az emberi jövő egyik legfontosabb kihívása is.
