A 20 és 30 év közötti római katonák egy heves ütközet folyamán maradtak a csatamezőn.
Az időszámításunk szerinti 1. század közepén és a 2. század elején római légiósok és germán harcosok csaptak össze a Duna mentén egy heves ütközetben. Közel kétezer évvel később a véres összecsapás hátborzongató bizonyítékai kerültek napvilágra. Múlt év októberében egy bécsi sportpálya felújítása során az építőmunkások egy tömegsírra bukkantak. A Bécsi Városi Régészeti Hivatal és a Novetus GmbH régészeti szolgáltató cég szakértői feltárták, hogy az emberi maradványok valószínűleg olyan katonákhoz tartoztak, akik egy római légiósok részvételével zajlott csatában vesztették életüket.
A tömegsírban kb. 150 férfi maradványait találták meg összevissza fekve. A kezdeti vizsgálatok szerint mindannyian 20–30 év közöttiek voltak, akik nem mutattak fertőző betegségekre utaló nyomokat. Meglepően jó fogazatuk volt, ami ugyan fogorvosoknak örömhír lenne, de nem mentette meg őket a halált okozó sérülésektől, amelyeket tőrök, lándzsák, kardok, lövedékek és más fegyverek okoztak. Michaela Binder, a Novetus GmbH antropológusa szerint a csontvázak elrendezéséből és abból, hogy kizárólag férfi maradványokat találtak, egyértelműen kizárható, hogy a helyszín kórházhoz vagy valamilyen járványhoz kapcsolódott volna. A csontokon látható sérülések egyértelműen harc során keletkeztek.
A harci sérüléseken túl a régészek páncéldarabokat, lándzsahegyeket, egy sisak arcvédő részét, cipőszegeket és egy vasból készült, töredezett tőrt is feltártak. Különösen ez utóbbi segített a sír korának meghatározásában: a hüvely röntgenképein jól látható ezüst huzalos római díszítés, amely a leletet az 1. század közepére és a 2. század elejére datálja.
A felfedezés helyi szempontból is jelentős, mivel ez az első közvetlen régészeti bizonyíték egy rómaiak szereplésével történt csatára a Duna menti Limes területén – ez a vonal képezte a Római Birodalom keleti határát. Domitianus császár uralkodása (Kr. u. 81–96) idején a rómaiak és germán törzsek több alkalommal is összecsaptak itt, ami később Traianus császárt arra késztette, hogy megerősítse és kibővítse ezt a határvonalat.
A több ezer évvel ezelőtti csata „talán oka lehetett annak, hogy a korábban kis katonai állomást a Vindobona nevű légiós tábor szintjére fejlesztették – amely alig hét kilométerre volt a mostani lelettől” – mondta Martin Mosser, a városi régészeti hivatal munkatársa. A lelet így „Bécs várostörténetének kezdetére is rávilágíthat.”
