Habár a sóbevitel csökkentése is hatásos módja a magas vérnyomás kezelésére, van egy másik alternatíva, ami talán még jobb.
Becslések szerint a világ népességének körülbelül 30%-a szenved magas vérnyomástól (hipertónia), amely a szívbetegségek és a korai halálozás első számú oka. Évtizedeken át olyan intézmények, mint az Amerikai Szív Szövetség, hangsúlyozták a nátriumbevitel csökkentésének előnyeit, mint a probléma gyors és egyszerű csökkentésének módját. Azonban a kanadai University of Waterloo új kutatása szerint a táplálkozással bevitt kálium mennyiségének növelése nagyobb hatással lehet a vérnyomásra, mint a nátrium csökkentése.
„Általában, ha valakinek magas a vérnyomása, azt tanácsoljuk, hogy fogyasszon kevesebb sót” – mondta Dr. Anita Layton, a kutatás vezető szerzője, a Waterloo Egyetem alkalmazott matematika, számítástechnika, gyógyszerészet és biológia professzora, valamint a Kanada 150 Kutatói Szék birtokosa a matematikai biológia és orvostudomány területén. „Kutatásunk szerint azonban a káliumban gazdag ételek – például banán vagy brokkoli – beépítése az étrendbe nagyobb pozitív hatással lehet a vérnyomásra, mint önmagában a nátriumcsökkentés.”
A nátrium és a kálium olyan elektrolitok, amelyek fontos szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában. A nátrium támogatja az ideg- és izomműködést, valamint a testfolyadékok egyensúlyát. Vízmegkötő hatása miatt, ha túl sok nátrium van a szervezetben, a test visszatartja a vizet, ami megnöveli a vér mennyiségét az erekben – ez megterheli a szívet, és magas vérnyomáshoz vezet. A kálium ezzel szemben ellazítja az erek falait, támogatja a szív működését, és segíti az ideg- és izomműködést is. Ellensúlyozza a nátriumot, segítve a veséket a nátrium kiválasztásában, így csökkenti a folyadékmennyiséget és a vérnyomást.
„Az őseink sok gyümölcsöt és zöldséget ettek, ezért az emberi szervezet szabályozórendszerei valószínűleg úgy fejlődtek ki, hogy a magas kálium- és alacsony nátriumtartalmú étrendet kezelik a legjobban” – mondta Melissa Stadt, a kutatás vezető szerzője, a Waterloo Egyetem alkalmazott matematikai doktori hallgatója. „Ma a nyugati étrend ennek az ellenkezője: túl sok nátriumot és túl kevés káliumot tartalmaz – talán ez magyarázza, miért jellemzőbb a magas vérnyomás az iparosodott társadalmakban, mint az elszigetelt közösségekben.”
Layton és Stadt matematikai modellt használtak annak vizsgálatára, hogyan befolyásolják ezek az elektrolitok a vérnyomást. Ezek a modellek egyszerűsített valóságképet adnak, egyenletek, számok és logika segítségével, hogy megértsük és előre jelezzük a valós világban zajló folyamatokat. Ebben az esetben a hipertónia volt a probléma, a nátrium és kálium a fő változók, és ezek kölcsönhatását írták le egyenletekkel. Valós adatok (normál és magas nátrium-, illetve káliumbevitel, valamint a nem) alapján jóslatokat készítettek és „mi lenne, ha” típusú kérdéseket vizsgáltak.
A modell segítségével a kutatók megállapították, hogy a kálium és nátrium aránya hogyan befolyásolja a vérnyomást, és azt is feltárták, hogy a nem hogyan hat erre a kapcsolatra. Megállapították, hogy a férfiaknál könnyebben alakul ki magas vérnyomás, mint a premenopauzában lévő nőknél, ugyanakkor a férfiak jobban reagálnak a kálium-nátrium arány növelésére.
„Bár a túlzott nátriumbevitel és a magas vérnyomás közötti kapcsolat közismert, a magasabb káliumbevitel jótékony hatásai eddig kevesebb figyelmet kaptak” – írták a kutatók. „A nátrium-kálium arány erősebb előrejelzője a vérnyomásnak, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának, valamint az összes okból bekövetkező halálozásnak, mint önmagában a nátrium vagy a kálium. A modell szimulációi azt mutatják, hogy a káliumbevitelnek vérnyomáscsökkentő hatása van még akkor is, ha a nátriumbevitel normál vagy magas szintű.”
