Miközben a világ országai egymást túllicitálva hirdetnek zöld programokat, szén-dioxid-kibocsátási célokat és fenntarthatósági vállalásokat, a légiközlekedés egyik legfényűzőbb szegmense – a magánrepülés – csendben rekordokat dönt… a légszennyezésben.
A legfrissebb nemzetközi adatok szerint a magánrepülőgépek kibocsátása soha nem látott mértékben emelkedik, és ezek az exkluzív járatok egyre nagyobb részt követelnek maguknak a globális karbonlábnyomból. Miközben egy átlagos utas egy év alatt néhány tonna szén-dioxidot termel repüléssel, egyes szupersztárok vagy vállalati vezetők egyetlen útja ennek többszörösét okozza – pár óra alatt.
A magánrepülők aránytalanul nagy mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez. Egy repülőút, amelyen mindössze 2–5 utas tartózkodik, akár 10–20-szor több szén-dioxidot bocsáthat ki fejenként, mint egy ugyanekkora távolságot megtévő kereskedelmi járat. Mindez úgy történik, hogy ezeknek a járatoknak nagy része rövid távú – gyakran 1000 kilométernél is rövidebb – utakra indul, olyan távolságokra, amelyek könnyedén megtehetők lennének autóval vagy vonattal is.
A légszennyezés problémáját súlyosbítja, hogy a magángéphasználat világszerte növekszik, különösen a járvány utáni időszakban. Sokan, akik a COVID-időszakban szoktak rá a privát gépekre – a rugalmasság, a biztonság és a gyorsaság miatt –, azóta is fenntartják ezt az életmódot. A kereslet fellendülése új szolgáltatókat és még több repülőgépet hozott a piacra, ami tovább növelte az iparág kibocsátását.
De kik a legnagyobb szennyezők?
Elemzők szerint a legtöbb károsanyag-kibocsátás nemcsak néhány országhoz, hanem konkrét személyekhez is köthető. Kiemelkedően magas a kibocsátás:
Néhány amerikai milliárdos és vállalatvezető esetében, akik naponta akár többször is repülnek különböző üzleti vagy magánprogramokra.
Népszerű zenészek, színészek, sportolók körében, akik koncertturnék vagy rendezvények miatt szinte folyamatosan úton vannak – privátgéppel.
Olyan vállalatoknál, amelyek saját flottával rendelkeznek, és gyakran használják belső utazásokra, céges logisztikára.
Egy 2023-as európai kutatás szerint a leggazdagabb 1% felelős a világ légiközlekedési szén-dioxid-kibocsátásának közel 50%-áért, és ezen belül is a magángépek használata ugrásszerűen növekedett az elmúlt öt évben.
A klímatudatos társadalmi véleményformálók egyre élesebben kritizálják ezt a fajta pazarló mobilitást. Aktivisták rendszeresen tiltakoznak repülőtereken, egyes országokban pedig felmerült a rövid távú magánrepülések korlátozása vagy extra adóztatása is. Franciaország például már tett lépéseket az ilyen járatok visszaszorítására, és az Európai Unióban is egyre több hang kéri a magánrepülésre vonatkozó karbonadó bevezetését.
A kérdés nemcsak morális, hanem politikai és gazdasági is: miközben az átlagpolgárokat arra kérik, hogy kevesebbet vezessenek, takarékoskodjanak az energiával és válasszanak tömegközlekedést, a leggazdagabbak szinte akadálytalanul növelhetik a szén-dioxid-kibocsátásukat – mindezt luxuskörülmények között, szinte észrevétlenül.
A jövő kérdése tehát nem az, hogy elég-e elektromos autóra váltani, vagy kevesebb húst enni – hanem az is, hogy kiknek van joguk évi ezerszer akkora légszennyezést okozni, mint másoknak, és mit hajlandó ezért tenni a politika, a közvélemény, vagy akár maga az iparág.
