Egy friss MIT-kutatás szerint a mesterséges intelligencia chatbotok – mint a ChatGPT vagy a Gemini – rendszeresen torzítják az országok sajtószabadságáról alkotott képet, és ezáltal az emberi jogok megítélését is.
A kutatók hat népszerű mesterséges intelligencia modell válaszait vizsgálták, és azt találták, hogy ezek a rendszerek gyakran rosszabb színben tüntetik fel a demokráciákat, mint amit hivatalos jelentések, például a World Press Freedom Index állítanak. A ChatGPT például 180 országból 97%-ot negatívan értékelt, köztük sok szabad sajtójú államot is.
Miért? Mert ahol szabad a sajtó, ott bátran írnak a problémákról, így több negatív hír kerül a mesterséges intelligencia tanulási adatbázisába. Zártabb országok viszont elnyomják a kritikát, így róluk torzítottan kedvező kép alakulhat ki. Ráadásul a chatbotok “hazabeszélnek”, és fejlesztőik országait (pl. USA vagy Kína) gyakran pozitívabban értékelik.
A kutatók szerint ez különösen veszélyes, mivel a mesterséges intelligencia által „üzemeltetett” chatbotok egyre nagyobb szerepet játszanak az információáramlásban, sokan már tőlük tájékozódnak a világ működéséről. Ha ezek a rendszerek torz képet közvetítenek, az árthat a demokratikus értékekbe vetett bizalomnak is.
„A mesterséges intelligenciának nemcsak technikai, hanem erkölcsi felelőssége is van, különösen, ha a demokráciáról, sajtószabadságról és emberi jogokról van szó” – áll a jelentésben.
