Egy friss elemzés szerint olyan népszerű appok is követik a felhasználókat, amelyekről sokan azt gondolnák, hogy ártalmatlanok. A Chrome, az Amazon Alexa vagy a TikTok nemcsak a működésükhöz szükséges adatokat gyűjtik, hanem jóval többet – gyakran harmadik felek számára is.
A digitális mindennapok részei lettek azok az appok, amelyekkel böngészünk, zenét hallgatunk, ételt rendelünk vagy éppen kapcsolatot tartunk. Kevesen gondolnak arra, hogy a háttérben ezek az alkalmazások adatfolyamokat küldenek hirdetőknek, elemző cégeknek vagy partnerplatformoknak. Az Android Police által összeállított lista kiemeli: nemcsak a hírhedten adatéhes platformok, hanem a látszólag praktikus, segítő alkalmazások is bőven gyűjtenek rólunk információt.
Melyek a „legszorgalmasabb” adatgyűjtő appok?
A lista élén ott találjuk a Google Chrome-ot, amely bár piacvezető böngésző, rengeteg adatot tárol a keresési és böngészési szokásokról. Az Amazon Alexa, a népszerű hangvezérléses asszisztens a felhasználók kérdéseit, rutinjait és eszközhasználati mintáit rögzíti. A Facebook és a TikTok szintén közismerten agresszív adatgyűjtők, amelyek a felhasználói aktivitás szinte minden részletét elemzik. Az Uber Eats – ez Magyarországon jelenleg még nem működik – pedig nemcsak az ételrendelések adatait, hanem a pontos helyadatokat és a fizetési szokásokat is rögzíti.
A gond az, hogy ezek az appok gyakran nem állnak meg a saját működésükhöz szükséges adatgyűjtésnél. Harmadik féltől származó követők is bekerülhetnek a rendszerbe, amelyek teljesen más célra használják fel a begyűjtött információkat. Egyes technológiák, például az úgynevezett cross-device tracking, képesek összekapcsolni több eszközt és egységes profilt készíteni a felhasználóról – akár ultrahangos jelek segítségével, tévék és mobilok között.
Valódi példák a túlzott adatgyűjtésre
Nem új jelenség, hogy egy alkalmazás váratlanul mély betekintést ad a felhasználói életébe. A Tinder esetében egy újságíró több száz oldalas adathalmazt kapott a szolgáltatótól, benne a lokációs előzményekkel, üzenetekkel és preferenciákkal. A Strava fitneszapp nyilvános edzésadat-térképei pedig véletlenül katonai bázisok helyét is felfedték.
A helyzetet súlyosbítja, hogy sok felhasználó nincs tisztában azzal, mit ad át, és milyen mértékben osztja meg adatait. Bár a GDPR és más adatvédelmi szabályozások próbálnak korlátokat állítani, a nagyobb technológiai cégek továbbra is domináns szereplők az adatgyűjtés piacán.
Mit tehetnek a felhasználók?
Az első lépés az, hogy tisztában legyenek az alkalmazások engedélyeivel. Érdemes rendszeresen átnézni, mely appok férnek hozzá helyadatokhoz, mikrofonhoz, kamerához vagy egyedi készülékazonosítókhoz. Aki teheti, használhat alternatív alkalmazásokat, amelyek kevesebb adatot gyűjtenek, illetve választhat adatvédelmi szempontból erősebb böngészőket.
Fontos az is, hogy a háttérben futó, felesleges appokat eltávolítsák, és minimalizálják a harmadik félhez kapcsolódó engedélyeket. Az adatbiztonság és a magánszféra megőrzése nem csupán kényelmi kérdés – a személyes információk kiszivárgása komoly következményekkel járhat.
Az Android Police listája emlékeztető arra, hogy a digitális kényelem sokszor az adataink árán jön. A felhasználóknak érdemes tudatosan kezelniük, hogy kinek és milyen információkat adnak át, még akkor is, ha egy alkalmazás első pillantásra teljesen ártalmatlannak tűnik.
