Bár a mozi és az irodalom a Titanic tragédiáját tette halhatatlanná, a világháborúk és a polgári hajózás során több olyan szerencsétlenség történt, amelyek jóval több életet követeltek, mégis elmaradt mellőlük a világméretű gyász.
A Titanic esete is borzasztó, de vannak még szomorú hajós történések bőven. A polgárháborús Amerika egyik legsötétebb napja 1865. április 27-én jött el, amikor az SS Sultana gőzös felrobbant a Mississippin. A hajót eredetileg alig 400 főre tervezték, de a kapitány a busás profit reményében több mint 2000, frissen szabadult északi hadifoglyot zsúfolt fel a fedélzetre. Amikor a hajó három kazánja felrobbant, a fából készült szerkezet pillanatok alatt lángba borult.
Több mint 1100 ember veszett oda a tűzben vagy a folyóban, de a hírt akkoriban elnyomta Lincoln elnök meggyilkolásának visszhangja. Hasonlóan tragikus, ám katonai jellegű esemény volt 1945-ben az MV Wilhelm Gustloff elsüllyesztése. A náci Németország menekültjeit és katonáit szállító hajót egy szovjet tengeralattjáró torpedózta meg a Balti-tengeren.
A becslések szerint 9000 ember veszett a mélybe, ami ezt az eseményt a történelem legtöbb halálos áldozatot követelő hajókatasztrófájává tette. Alig néhány nappal később az MV Goya járt hasonlóan: a szintén menekülőket szállító teherhajót percek alatt nyelte el a tenger egy torpedótámadás után, 7000 ember halálát okozva.
A modern kori tragédiák sorát a haiti Neptune komp 1993-as szerencsétlensége folytatja, ahol a túlterheltség és a mentőeszközök teljes hiánya miatt 1500 ember fulladt a Karibi-tengerbe. Nem kevésbé borzalmas az 1987-es Fülöp-szigeteki tragédia, ahol az MV Doña Paz komp egy olajszállító tartályhajóval ütközött össze. Az összeütközést követő robbanás és tűzvész percek alatt pokollá változtatta a tengert, és több mint 4300 ember életét követelte. A szerencsétlenséget mindössze 26-an élték túl.
Kína történelmének is megvan a maga tengeri traumája. 1948-ban az SS Kiangya menekültekkel teli fedélzetén történt robbanás, valószínűleg egy második világháborús akna miatt. Bár a hivatalos adatok 2000 áldozatról beszéltek, a potyautasokkal együtt valójában 3-4 ezer ember veszett oda a Huangpu-folyón. A listát a 2002-es szenegáli MV Le Joola katasztrófája zárja.
A komp négyszeres túlsúllyal hajózott bele egy viharba Gambia partjainál, és az egyensúlyát vesztett hajó percek alatt felborult. Több mint 1800-an haltak meg, köztük 444 gyermek, a mentőmellények pedig hozzáférhetetlenek voltak, mert szorosan a fedélzethez kötözték őket. Ezek a tragédiák közös vonása a súlyos túlterheltség, a biztonsági előírások teljes figyelmen kívül hagyása és az emberi mulasztás.
Míg a Titanic története a technológiába vetett hit bukásáról és a lovagiasságról szól, ezek a feledésbe merült katasztrófák a háborús menekülés, a szegénység és a rendszerszintű hanyagság mementói. Bár nem készült róluk tucatnyi hollywoodi szuperprodukció, az áldozatok emléke és a történelemre gyakorolt hatásuk nem kevésbé súlyos, mint a híres jéghegynek ütközött luxushajóé.
