Egy apró, közel-keleti sivatagi rágcsáló ugyanis olyan biológiai szuperképességekkel bír, amelyek alapjaiban változtathatják meg azt, amit az emberi öregedés megállításáról eddig gondoltunk.
Miközben az orvostudomány évtizedek óta keresi az egészséges öregedés és az életmeghosszabbítás kulcsát, a Yale Egyetem Orvosi Karának kutatói egy egészen váratlan helyen, a Közel-Kelet sziklás sivatagjaiban találtak rá a válaszra. A fókuszba került arany tüskésegerek (Acomys russatus) ugyanis a vadonban akár öt évig is élhetnek, ami a rokon rágcsálófajok átlagos, alig kilenchónapos élettartamához képest elképesztő, hat-hétszeres szorzót jelent.
A leginkább lenyűgöző tény azonban az, hogy ezek a sivatagi állatok nem csupán túlélnek, de az egészségüket, fizikai állóképességüket, sőt a memóriájukat és kognitív képességeiket is szinte hiánytalanul megőrzik egészen az életük végéig, vagyis elkerülik a klasszikus fizikai leépülést. A Vishwa Deep Dixit professzor által vezetett kutatócsoport megállapította, hogy az arany tüskésegerek különleges evolúciós utat jártak be. Nappali életmódjuknak köszönhetően elkerülik a ragadozók többségét, a nőstények pedig közösen gondozzák a hosszabb vemhesség után világra jövő, eleve fejlettebb utódaikat.
A kutatók három kulcsfontosságú biológiai jelzőt azonosítottak, amelyek felelősek ezért a rendkívüli vitalitásért. Az első a sebgyógyulás. Ezek az egerek még idős korukban is képesek heg nélkül regenerálni a bőrsérüléseiket. A második az immunrendszer bástyája, a szív felett elhelyezkedő csecsemőmirigy (thymus), amely szinte minden gerincesnél drasztikusan elsorvad a felnőttkor elérése után, ám a tüskésegereknél még idős korban is tökéletesen ép és aktív marad.
A harmadik, talán legfontosabb tényező a zsírszövetek immunsejtjeiben megfigyelt kiemelkedő aktivitású gén, amely a klaszterin (clusterin) nevű fehérjét termeli. Ez a fehérje segít megtisztítani a szervezetet a hibásan hajtogatott fehérjéktől, csökkenti a krónikus gyulladásokat, és embereknél is bizonyítottan magas koncentrációban van jelen a száz évnél idősebb matuzsálemek szervezetében. Amikor a kutatók a klaszterin fehérjét hagyományos laboratóriumi egereknek adták be, azok visszanyerték fiatalos fizikai aktivitásukat és szervfunkcióikat.
Bár az arany tüskésbőrű egér közvetlenül nem nyújt azonnali gyógymódot az öregedésre, a benne azonosított anyagcsere-útvonalak feltérképezése olyan terápiák kifejlesztéséhez vezethet, amelyek az emberi sejtek gyulladásos folyamatait és leépülését is képesek lesznek hatékonyan blokkolni a jövőben.
