Közel 5 évtizede emlegetjük a „papírmentes” iroda kifejezést, a cégek pedig különösen a pandémia óta őrült tempóban digitalizálnak, hogy aztán a mesterséges intelligencia legújabb vívmányaira bízhassák az üzleti információik elemzését és profittá alakítását. A valóságban azonban egy átlagos vállalati dolgozó továbbra is nagyjából 10 000 papírlapot használ el csupán egy év alatt, az adatalapú működési modellekről pedigdigital mindössze olyan közhelyeket tudunk mondani, hogy gyorsak vagy éppen költséghatékonyak.
„Egyrészt továbbra is lemaradás tapasztalható a tényleges papírmentesség terén: egy átlagos 1000 fős nagyvállalat még mindig közel 2,5 millió dollárt pazarol el évente az információk keresésére és lekérdezésére. Másrészt, ha jól is halad a digitalizáció, sokszor azért nem jut eredményre egy-egy projekt, mert nem jó kérdéseket teszünk fel és valójában nem tudjuk, hogyan és hová szeretnénk eljutni az adataink segítségével. Magyarország ráadásul még mindig a sereghajtók között szerepel a digitális fejlettség terén, ahogy arra az Európai Unió által készített DESI index is rámutat, főként a humán tőke és a digitális technológiák integrációja terén állunk rosszul. Ebben mindenképpen gyorsítanunk kell” – mondja Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga, a DATAIT alapító-ügyvezetője.
Az adat az új drágakő, de nem mindegy, hogyan nyúlunk hozzá
Az adatalapú működési- és döntéshozatali modellek sikere tehát a világos stratégián és a célhoz vezető lépések következetes és profi kivitelezésén múlik. A vállalatnál felhalmozott információkészletet először a papír formátumról digitálissá szükséges alakítani, méghozzá úgy, hogy a dokumentumokat és adatokat továbbra is jogszerűnek és hitelesnek tekinthessék a felhasználók. Ez már önmagában véve is óriási fejlesztés egy cég életében, ha pedig kialakulnak az erre épülő folyamatok, az szinte azonnal megdobja a hatékonyságot. A következő nagy ugrást az jelenti, ha egy személyre szabott AI-modell is segíti a vállalatot az adatvagyon kiaknázásában. „A 2000-es évek elején mindenki az új olajként emlegette az adatokat, de valójában inkább modernkori drágakőről van szó: meg kell találni, ki kell termelni, megtisztítani és szakértelemmel kezelni. Ha viszont sikerül kinyerni, ami benne rejlik, kézzelfogható vagyonná válik, mely folyamatosan képes növelni az értékét” – véli a szakértő.
A vállalati adatvagyon szakértelemmel történő feldolgozása számos azonnal érzékelhető előnnyel jár. Gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférést, mellyel azonnal időt, pénzt és konkrét irodai tereket szabadíthatunk fel. Optimalizálhatjuk és felpörgethetjük a legkritikusabb üzleti folyamatokat és jelentősen fejleszthetjük az ügyfélkezelést, amely napjainkban szinte minden piaci szereplő számára fontos versenytényező. Hatékonyabbá tehetjük a döntéshozatalt és szinte minden menedzsment feladatot, emellett általánosságban növelhetjük az információbiztonságot, hiszen nem kell tartani a fontos iratok fizikai megsemmisülésétől. Nem elhanyagolható tény, hogy a papírmentességgel és a digitális adatkezeléssel nagy lépést tehetünk a környezetvédelmi célok elérése felé is. Az „ESG-törvény” 2024. január 1-jei hatályba lépésével már Magyarországon is szabályozzák az ellátási láncok fenntarthatósági szempontú átvilágítását, valamint az ehhez kapcsolódó jelentéstételt, ennek pedig sokkal könnyebben megfelelhetnek a cégek a digitálisan is hiteles adatkezeléssel- és szolgáltatással.
Hazánkban formálódik a jövő gazdasági modellje – mennyit érnek az adataid valójában?
Habár a vállalati adatokban megbújó üzleti lehetőségek kiaknázása kézzelfogható változást hozhat minden gazdasági szereplő számára, az érdekgazdák többségének az már nem elegendő érv, hogy mindez mennyire „költségcsökkentő”, „hatékonyságnövelő” vagy „hosszú távon megtérülő” folyamat, hiszen a kiadási oldalon világosan szerepelnek az erre fordított dollár- vagy forintmilliók. A kérdés tehát marad: pontosan mennyit ér a vállalati adatvagyon, hogyan fordíthatók le ezek a törekvések pénzben kifejezhető haszonra? Világos tehát, hogy az adatalapú átállás akkor lehet igazán sikeres és széles körben is elérhető opció, ha a bevételi oldalon vagy a saját tőke értékben is megmutatkozik és láthatóvá válik a döntéshozók számára. Éppen ennek a közgazdasági alapon is működő, a mesterséges intelligenciát integráló adatvagyon-gazdálkodási modellnek a kidolgozására jött létre hazánkban több piaci szereplő és az Óbudai Egyetem tapasztalatait és tudását integráló projekt.
