Az Európában tapasztalható 40 fok feletti hőség nem csak egy kellemetlen nyári kényelmetlenség, hanem egy rendkívül veszélyes, láthatatlan természeti csapás, ami leginkább az időseket és a krónikus betegeket veszélyezteti.
Miközben Európa-szerte két hete tombol a mérések kezdete óta feljegyzett egyik legbrutálisabb nyári hőhullám, egy frissen megjelent, átfogó tudományos elemzés rávágta a megdöbbentő számokat a valóságra. Christopher Callahan, az Indianai Egyetem klímakutatója egy elismert statisztikai modellel számszerűsítette a hőség hatásait, és az adatok alapján megdöbbentő eredményre jutott.
Becslései szerint június 22. és 28. között nem kevesebb, mint 20 390 ember veszítette életét a szélsőséges meleg következtében a kontinensen. Bár a tanulmány még szakértői felülvizsgálat előtt áll, a helyszíni jelentések máris igazolják a tragikus trendet.
Franciaországban, ahol június 23-án megdőlt a valaha mért abszolút hőmérsékleti rekord, a hatóságok ezer feletti többlethalálozásról számoltak be, a párizsi temetkezési vállalatok pedig teljesen túlterheltté váltak az elmúlt napokban.
A World Weather Attribution nevű nemzetközi tudományos szervezet kutatásai rámutatnak, hogy Európában a hőhullámok több áldozatot szednek, mint az összes többi természeti katasztrófa – például az árvizek vagy a viharok – együttvéve. A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus szintén kongatja a vészharangot, kiemelve, hogy jelenleg mintegy 150 millió ember él közvetlen életveszélyt jelentő extrém hőségben, miközben az iskolák bezárnak, az elektromos hálózatok pedig sorra omlanak össze a terhelés alatt.
Callahan modellje szerint a halálozási kockázat drasztikusan megugrik, amint a hőmérő higanyszála átlépi a 40 Celsius-fokot. Az ilyen napok több mint 6 százalékkal növelik a heti halálozási arányt a normál, 25 fokos nyári napokhoz képest.
A statisztikai adatok szerint a legdurvább helyzet a leginkább sújtott országokban alakult ki. A legtöbb áldozatot Franciaországban (5210), Németországban (4543), Spanyolországban (3163) és Olaszországban (2709) követelte a június végi forróság. Bár a 2003-as, több mint 70 ezer életet követelő történelmi katasztrófa óta a hatóságok komoly egészségügyi óvintézkedéseket vezettek be, a kutatók szerint a 40 fok feletti tartós extrém hőmérséklet mellett a társadalmi alkalmazkodóképesség elérte a határait.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével az ilyen, korábban évszázadonként egyszer előforduló katasztrófák a jövőben mindennapossá válhatnak, így az egészségügyi és infrastrukturális védelmi beruházások növelése nélkülözhetetlenné vált.
