Íme a könyvek, amiktől Jimi Hendrix megalkotta a Purple Haze-t.

Jimi Hendrix gitárjátéka önmagában is egyfajta tiszta költészet volt, hiszen az elképesztő gitártorzítások és a nyers érzelmek mögött mindig mélyebb szellemi tartalom lapult. A zenész különleges kreativitása és a dalaiban visszatérő misztikus témák nem a semmiből születtek. Hendrix gyermekkorától kezdve megszállottan imádta az olvasást, különösen a tudományos-fantasztikus irodalmat, amely új dimenziókat és alternatív valóságokat nyitott meg előtte.
Gyerekként, mielőtt saját gitárt engedhetett volna meg magának, egy seprűnyéllel a kezében képzelte magát a színpadra, miközben a Flash Gordon képregényekért rajongott. A zenész ráadásul azt állította, hogy gyerekkorában egy UFO-t látott a háza felett, és rövid, de elképesztő karrierje során többször is hangoztatta, hogy a Földön kívülről, egy a Mars közelében található aszteroidaövezetből származik, és azért érkezett, hogy ráhangolja az embereket a kozmikus energiákra.
A zenész szellemi hagyatékát és számait vizsgálva kilenc olyan alapvető művet és történetet azonosíthatunk, amely közvetlenül formálta a képzeletét és gondolkodásmódját. Az első George Stewart klasszikusa, az Earth Abides, amely egy globális világjárvány utáni posztapokaliptikus Földön játszódik, ahol a kevés túlélő próbálja megőrizni az emberi civilizáció maradványait.

A második Ward Moore Lot című novellája, amely egy atomháború kitörésekor a civilizációt hátrahagyó és a túlélésért gátlástalanul küzdő család drámáját mutatja be. A harmadik Philip José Farmer Night of Light című sci-fije, amely egy idegen bolygó különös, hallucinogén éjszakájáról szól, ahol az égbolt lila és zöld fényekben úszik.
Ez a mű ihlette közvetlenül a Purple Haze című ikonikus sláger szövegét. A negyedik Bob Dylan Blonde on Blonde című albumának kottáskönyve, amelyből Hendrix a dalszövegírás és a költői szimbólumok használatának komplexitását tanulta meg. A lista ötödik eleme A tibeti halottaskönyv, amely a halál utáni állapotokat és a lélekvándorlást taglalja, óriási hatást gyakorolva a zenész reinkarnációba vetett hitére.
A hatodik A. A. Milne Micimackója, amely gyermeki tisztaságával és filozófiai egyszerűségével nyújtott számára menedéket a rohanó világban. A hetedik Hans Christian Andersen összes tündérmeséje, amelyek szürreális elemeikkel a pszichedelikus dalszövegek alapjául szolgáltak.
A nyolcadik George Hunt Williamson Secret Places of the Lion című ufológiai könyve, amely azt az elméletet fejtegeti, hogy a történelem nagy alakjai valójában emberi alakot öltött idegen lények voltak. Végül a kilencedik a The Urantia Book, egy terjedelmes spirituális és misticista írás, amely Istenről, a kozmosz felépítéséről és az emberiség bolygóközi sorsáról ad átfogó képet.


