Ezek a szerkesztőség kedvenc kötelező olvasmányai

Időről időre fellángol a vita a kötelező olvasmányok körül, sokan nehezményezik ugyanis, hogy az ifjúsági és a populáris irodalom nem kap elég teret a Nemzeti alaptantervben. Már rögtön az a szó, hogy ’kötelező’ visszatartó erejű lehet, hiszen társul hozzá valamiféle kényelmetlen, fenyegető érzés, holott a lényeg pont az lenne, hogy ne kényszerként, kötelességként tekintsünk az olvasásra,hanem egy felfedezendő, izgalmas dologként fogjuk fel. De vajon olvasóvá válik-e az a hetedikes, akinek A kőszívű ember fiait nyomják a kezébe? Vagy az a kilencedikes, akinek az Antigonén kell átrágnia magát?

A minap a szerkesztőségben heves vita folyt a kötelező olvasmányokról: érvek és ellenérvek ütköztek, mindenki a maga álláspontját vitatta, és bár olykor akadtak átfedések, végül megegyeztünk abban, hogy mindenkinek más okoz örömet. A vita hevében el is döntöttük, hogy listába szedjük azokat a műveket, amelyeket kötelező mivoltuk ellenére szívesen olvastunk az iskolában. Hogy az idő mennyire szépítette meg az olvasási élményeinket, azt nehéz lenne megmondani, a választásainkban nyilván az is közrejátszik, hogy minket már senki nem fog számon kérni, felelnünk sem kell a regényekből, és olvasónaplót sem kell írnunk belőlük. Jöjjenek hát a mi kedvenc kötelezőink.

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Az egyik legismertebb magyar történelmi regénybe sok általános iskolásnak beletörik a bicskája, ám a szerkesztőségben ketten is a kedvencüknek választották. Gárdonyi Géza klasszikusa az a regény, amiről mindenki hallott, hiszen azon olvasmányok listáját gyarapítja, melyek ősidők óta kötelezők. A gyerekek általában hatodik nyarán találkoznak a piszok vastag könyvvel, ami 1533-ban veszi fel a fonalat, és az 1552-es hatalmas túlerővel szemben győzelmet aratott egri hősök diadalával zárul. Bár az Egri csillagok javára számtalan dolog írható (cselekménydús történet, szerethető karakterek, szép nyelvezet, stb.), sikere minden bizonnyal annak is betudható, hogy a magyar történelem olyan ritka pillanatának állít emléket, amikor végre nem a vesztes oldalon álltunk. Gárdonyi regénye ráadásul nem csak itthon ismert: számos idegen nyelvre lefordították már, angolra, németre, bolgárra, csehre és még sorolhatnánk, és ami a legérdekesebb: állítólag Törökországban is nagy népszerűségnek örvend.

Fotó: Európa Könyvkiadó

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Együtt bandázni a haverokkal, leszólni a másik társaságot, kitaszítottnak, lúzernek érezni magad másokhoz képest. A hazai irodalom egyik legismertebb műve olyan dolgokról szól, melyekkel egy általános iskolás is könnyen tud azonosulni, így ki tud alakulni egyfajta kapocs az olvasó és a regény között. És hogy miért olyan fontos, kultikus könyv Molnár Ferenc regénye? Bár mai szemmel akadnak megkérdőjelezhető vonásai a műnek (például, hogy a lányolvasóknak nem nagyon volt kivel azonosulni), egy kifejezetten sokrétű alkotásról van szó, amely az általános tévhittel ellentétben nem csak szórakoztatni kíván: talán ez az első olyan könyv az ember életében, amely bemutatja, milyen erő rejlik a közösségi élményben és mit eredményezhet az ebből való kitaszítottság.

legjobb kötelező olvasmányok
Fotó: Móra Könyvkiadó

Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Ivan Iljics halála

Minden ember különböző, mást szeretünk és nem mindenkinek ugyanaz a dolog tetszik. Ha két szóval akarnánk leírni: ízlések és pofonok. Az Ivan Iljics halála igazi mumus a kötelező olvasmányok sorában, ám szerkesztőségünk egyik tagja szerint, ha egyetlen könyvet kellene kiemelnie ebben a témában, akkor ez mű lenne az. Kötelezőről lévén szó, merjük remélni, hogy a történet sokak számára ismert, ám ha mégsem ugrana be hirtelen, segítünk: Ivan Iljics egyszerű, hétköznapi életet él, majd leesik egy létráról és meghal. A történet ennél persze jóval sokrétűbb és ez a szép az egészben. Tolsztoj világhírű regényének főszereplője egy középszerű, hivatali ember, aki létezése során megvan győződve arról, hogy él, pedig a betegsége által kiváltott halálfélelem, a közelgő halál jelenléte az egyetlen, ami valóban az élni akarásra ösztönözte. Hogy mennyire való a mű tizenéveseknek, azt mindenki döntse el saját maga, az mindenesetre tagadhatatlan, hogy az orosz irodalom nagymestere kultikus művet alkotott, amely az érzelemmentes, monoton hivatali élet első kritikájának is felfogható.

legjobb kötelező olvasmányok
Fotó: Európa Könyvkiadó

Madách Imre: Az ember tragédiája

Mit lehet még erről írni, ami korábban nem hangzott el? Az ember tragédiájaaz egyik, ha nem a legmeghatározóbb mű a magyar irodalomban, melynek népszerűségét jól jelzi, hogy azon kevés hazai irodalmi művek közé tartozik, melyek a popkultúra részeivé váltak. Megannyi színdarab, számos kortárs mű gondolta újra Madách Imre filozofikus drámáját, 2011-ben pedig egy két és félórás animációs film is született belőle Jankovics Marcell rendezésében. Madách logikusan és következetesen vezeti végig olvasóját az eszmék és nagy szellemi áramlatok során, melynek legvégén megbukik a világ, az ember alulmarad a természettel szemben. Bár a nyelvezete egyáltalán nem nevezhető könnyűnek, olyan napjainkban is közszájon forgó szállóigéket honosított meg, mint a Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál”vagy „A gép forog, az alkotó pihen”.

Fotó: Európa Könyvkiadó

Franz Kafka: Az átváltozás

Amikor egy reggel Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát.” Kevés ennél erősebb kezdőmondat létezik a világirodalomban, amely máris hangulatba hozza az olvasót, azonnal beszippantja baljós, kusza világába, hogy aztán jól megrágja és kiköpje. Az irodalomtörténészek Kafkát az elidegenedéssel, a magányérzettel azonosítják, és ezek a jelzők a legnépszerűbb és a kritikusok szerint legtöbbre tartott művével, Az átváltozással kapcsolatban is helytállóak. Az átváltozás értelemszerűen szimbolikus jelentéssel bír, a történet valódi mondandója ugyanis abban mutatkozik meg, hogyan alakul a szereplők kapcsolata: miután Gregor féreg lett, a család igyekszik(?) elfogadni a helyzetet, majd végül teljesen lemondanak róla. Érdekesség, hogy Tolsztojhoz hasonlóan a hivatali munka, a bürokrácia itt is valamiféle elidegenítő, démoni hatalomként jelenik meg a műben.

Fotó: Európa Könyvkiadó

Következő cikkünkben jól kitomboljuk magunkat: azokat a kötelezőket hozzuk el, amelyek a legnyomasztóbb olvasásélményeink voltak általános iskolából vagy középiskolából.

[sc name=”facebook” ][/sc]

Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Picture of Éva

Éva

Szerintem Harry Potter simán lenyomná Zsákos Frodót. Samuval és Trufáékkal együtt is akár.

Ezeket olvastad már?