Norvégia után most Dánia is attól tart, hogy a buszaikat Kínából bármikor leállíthatják.
A Movia, Dánia legnagyobb közlekedési vállalata szerint a kínai Yutong cég buszai elvileg „lekapcsolhatók” egy távoli szerverről , akár a gyártó, akár bárki által, aki hozzáfér a rendszerhez. Bár ilyesmi még nem történt, már a lehetősége is elég volt ahhoz, hogy a hatóságok riadót fújjanak. A dán kormány most nemzetbiztonsági kockázatot vizsgál, hogyan lehetne úgy megvédeni a rendszert, hogy közben megmaradjanak a „digitális flották” előnyei.
A botrány akkor robbant ki, amikor Norvégia legnagyobb közlekedési szolgáltatója, a Ruter felfedezte, hogy Yutong-buszaiban román SIM-kártyák vannak elrejtve. A kínai gyártó szerint ezek csak arra szolgálnak, hogy a mérnökök távolról frissítsék a szoftvert vagy diagnosztizáljanak hibákat. Csakhogy a norvég vizsgálat kimutatta, ugyanez a hozzáférés elvileg lehetővé teheti a buszok távoli leállítását, ajtózárást vagy teljes rendszerzárat, akár egy másik országból is.
A Movia jelenleg 469 kínai elektromos buszt üzemeltet, ebből 262-t a Yutong gyártott. A vállalat a The Guardian-nek azt nyilatkozta, hogy minden adatot az EU-n belül, Frankfurtban, az Amazon Web Services (AWS) adatközpontjában tárolnak, titkosítással és szigorú hozzáférési szabályokkal. „Senki sem férhet hozzá az adatokhoz a megrendelő engedélye nélkül” – hangsúlyozta a cég szóvivője, hozzátéve, hogy szigorúan betartják az uniós adatvédelmi törvényeket.
A Yutong most a reflektorfényben van, de a probléma messze nem egyedi. Ahogy a járművek egyre több adatot továbbítanak és szoftverfrissítést kapnak távolról (OTA), nő a kockázat, hogy hackerek vagy állami szereplők visszaélhetnek ezzel. Az Egyesült Államok idén már lépett. A Kereskedelmi Minisztérium betiltotta az orosz és kínai eredetű „kapcsolt hardverek és szoftverek” értékesítését, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Sőt, még a Pirelli „okos” gumiabroncsai is célkeresztbe kerültek, mivel a technológia részben kínai tulajdonú, és így akár adatbiztonsági kockázatnak is minősülhet. Norvégia és Dánia mellett egyre több országban merül fel a kérdés, hogy ki tartja a kezében a járművek „távirányítóját”? És ha valóban létezik az a bizonyos „kill switch”, vajon ki mer majd még felszállni egy buszra anélkül, hogy egy pillanatra ne gondolna bele, mi lenne, ha valaki lekapcsolná útközben?
