A kutatók kiderítették, miért rosszabb a fogorvosi fúró hangja a gyerekeknek, mint a felnőtteknek.
Ha ideges leszel a fogorvosnál, nem vagy egyedül. A fogászati szorongásnak még hivatalos neve is van: odontophobia, és komoly probléma, mert sokakat visszatart attól, hogy rendesen karbantartsák a fogaikat. Létezik azonban egy fogorvos, aki küldetésének tekinti, hogy enyhítse az emberek odontophobiáját az egyik fő kiváltó ok kezelése által, ami a fogászati fúró borzasztó hangja.
Tomomi Yamada, az Oszakai Egyetem fogorvosi karának kutatója kollégáival együtt a fogorvosi fúrók aerodinamikáját és a különböző korosztályok hangérzékelését vizsgálta. A cél egy olyan fúró megtervezése, amely halkabb, de teljesítményben nem marad el a jelenlegi változattól.
A hangprobléma
„Eredetileg fogászati anyagokkal foglalkoztam, de rájöttem, hogy szinte senki – még a fogorvosok sem – foglalkozott tudományosan ezzel a hangproblémával” – mondta Yamada az Amerikai Akusztikai Társaság közleményében. A kutatást a Társaság és a Japán Akusztikai Társaság közös konferenciáján mutatta be Honoluluban.
A csapat egy szuperszámítógép segítségével nagyszabású aeroakusztikai szimulációkat futtatott. Az aeroakusztika a légáramlás által keltett hangok és azok hatásainak tanulmányozása. A szimulációk lehetővé tették, hogy megfigyeljék a levegő mozgását a fúró körül és belsejében, amely a zajt okozza. A fúró sűrített levegővel működik és percenként körülbelül 320 000 fordulatot tesz meg. „A kutatásunk azt mutatta, hogy önmagában az nem elég, ha halkabbá tesszük a fúrót” – mondta Yamada. „A lényeg valójában a hangminőség javítása.”
A gyerekeknek még rosszabb
Yamada és csapata a fogorvosi fúró hangjának pszichológiai hatásait is vizsgálta gyerekeknél és felnőtteknél (képzeld el, hogy önként jelentkezel még több fogászati fúróhang hallgatására!). A hang akár 20 kilohertzet is elérhet, és kiderült, hogy a fiatalabbak hangosabbnak és kellemetlenebbnek érzik, mint a felnőttek.
„A gyerekek valóban másként hallják ezeket a hangokat, így a fogászattól való félelmük egy valódi érzékszervi reakció, nem csak képzelődés.”
„Ez azt jelzi, hogy a gyerekek félelme a fogászati hangoktól nem pusztán pszichológiai, hanem fiziológiai eredetű is” – magyarázta Yamada. „A gyerekek valóban máshogyan hallják ezeket a hangokat, így a félelmük valódi érzékszervi válasz.” Más szóval, teljes joggal színlelik a betegséget a fogorvos napján.
A kutatócsoport most azon dolgozik, hogy módosítsák a fúró pengéinek geometriáját és a kipufogónyílást, hogy csökkentsék a zajt anélkül, hogy rontanák a teljesítményt. Meg kell találniuk a megfelelő egyensúlyt a hatékonyság és a biztonság között, hogy a fogászati ipar is elfogadja, ugyanis egy halkabb fúró önmagában még nem feltétlenül hatékony.
„A jövőben szeretnénk ipari–akadémiai együttműködésekben dolgozni a fogászati gyártókkal, és a szükséges szabályozási és tartóssági tesztek után előkészíteni a kereskedelmi bevezetést” – tette hozzá Yamada. Legyünk optimisták, talán egyszer nem kell majd rockzenét bömböltető fejhallgatót viselnünk a fogorvosnál!
