A könyvtárról azt gondolnánk, nem feltétlen az izgalmas történések helyszíne. Nagyobbat nem is tévedhetnénk.
Ritkán hallani olyan bűnbandáról, amelyik könyvtárakban tevékenykedik, de most pontosan az történt, hogy profi tolvajbanda fosztotta ki Európa legféltettebb archívumait. A „Puskin-művelet” néven elhíresült ügyben a napokban emeltek vádat, feltárva egy olyan bűncselekmény-sorozatot, amelynél még a legvadabb krimiírók sem tudtak volna jobbat kitalálni.
A tolvajok nem fegyverrel, hanem hamisított olvasójegyekkel és mesteri másolatokkal raboltak el milliárdos értéket. A bűnszervezet tagjai – akik között orosz és grúz állampolgárok is vannak – évek óta szisztematikusan fosztogatták a kontinens kulturális kincseit. Lecsaptak Varsóra, Berlinre, Párizsra, de még Rigára és Tallinnra is.
A célpontjaik minden esetben felbecsülhetetlen értékű, 19. századi orosz első kiadások voltak, köztük Alekszandr Puskin, Nyikolaj Gogol és Mihail Lermontov ritka kötetei. A tolvajok elképesztő pofátlansággal dolgoztak. Egyszerű kutatónak adták ki magukat, kikérték a könyveket az olvasóterembe, majd egy óvatlan pillanatban az eredeti köteteket megszólalásig hasonló, rendkívül magas minőségű fakszimilékre, azaz másolatokra cserélték ki.
A csalás annyira profi volt, hogy a könyvtárosok sokszor hónapokig vagy akár évekig észre sem vették a lopást, hiszen a polcokon ott sorakoztak a megtévesztő utánzatok. A varsói egyetemi könyvtárból például 78 kötet tűnt el, összesen mintegy 350 millió forint értékben. A nyomozás végül akkor kapott gellert, amikor ezek a ritkaságok elkezdtek felbukkanni oroszországi aukciósházaknál.
A történet legbizarrabb fordulata azonban egy grúz tolvajpároshoz köthető. Ők is behatoltak a varsói archívumba, hogy ellopjanak néhány értékes könyvet, ám később kiderült, hogy hoppon maradtak, ugyanis véletlenül azokat a hamisítványokat lopták el, amiket egy korábbi, rivális tolvajcsoport hagyott ott az eredetiek helyett.
Bár a hatóságoknak sikerült több gyanúsítottat, köztük egy moszkvai aukciósház-tulajdonost is azonosítaniuk, a kár felbecsülhetetlen. Eddig több mint 170 ritka kötetnek veszett nyoma Európa-szerte, és félő, hogy jelentős részük örökre magángyűjtemények mélyén marad. Ez az eset rávilágított arra, hogy a fizikai biztonság az okostelefonok korában is kritikus kérdés, és még a legszigorúbb intézmények sem védettek a profi műkincstolvajokkal szemben.
