Elsőre nem hangzik hatalmas gurításnak méheket lopni, de a számok ismeretében egészen más megvilágításba kerül a dolog.
Az ausztráliai Új-Dél-Wales rendőrsége nagy erőkkel keresi azokat az elkövetőket, akik a becslések szerint 150 ezer dollár (közel 55 millió forint) értékű méhkasállományt tulajdonítottak el egy Bonshaw közeli birtokról. A nyomozás adatai szerint 80 darab, jellegzetes krémszínű, kék és fehér elemekkel díszített kaptárnak veszett nyoma március vége és május eleje között.
A szakértők szerint a bűncselekményt szinte biztosan profi méhészek követték el, hiszen a méhek kezelése és szállítása speciális szaktudást és felszerelést igényel, ráadásul a zsákmánnyal egy kívülálló nem tudna mihez kezdeni a piacon. A lopások mögött egy globálisan eszkalálódó válság húzódik meg.
A méhészeket világszerte sújtja az invazív Varroa destructor nevű atka, amely drasztikusan tizedeli a populációkat. Ez a parazita – amelyet a kutatók találóan „vérfarkas” atkának is neveznek, mert nemcsak vért szív, hanem a rovarok zsírszöveteivel táplálkozik – hatalmas gazdasági károkat okoz.
A méhcsaládok pusztulása miatt a legális kereslet és a bérporzás díjai az egekbe szöktek, ami életre hívott egy brutális feketepiacot. Kaliforniában például az elmúlt évtizedben már több mint 3,5 millió dollár értékben loptak el kaptárakat, gyakran azért, hogy hamisított porzási szerződésekkel csaljanak ki pénzt a gazdáktól.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a lopott kaptárak vándoroltatása felgyorsítja a fertőzések terjedését. Mivel a bűnözők elkerülik a hatósági ellenőrzéseket, a lopott állománnyal együtt az atkákat is észrevétlenül juttatják át az államhatárokon, tovább pusztítva az egészséges családokat. Az ausztrál méhészszövetségek már azt javasolják tagjaiknak, hogy GPS-nyomkövetőkkel és éjjellátó kamerákkal védjék a kaptárakat, hiszen a méz és a beporzás mára „folyékony arannyá” vált a bűnözők szemében.
