A jelenlegi kánikulában kicsit is érző ember tudja és érti, hogyan spórolhat a vízzel, és ehhez adunk néhány egyszerűen betartható tippet.
A jelenlegi kánikula és a hetek óta tartó aszály rendkívüli nyomás alá helyezi a hazai vízhálózatot, de kábé minden mást is, aminek csak a legapróbb köze van a vízhez. A víziközművek és maga a miniszterelnök is folyamatosan a tudatos és mérsékelt vízhasználatra kérik a lakosságot az ellátás biztonságának megőrzése érdekében.
Ilyen kritikus helyzetben a legkisebb egyéni odafigyelés is rengeteget számít, az ivóvíz felelőtlen pazarlása ugyanis közvetlenül lokális vízhiányhoz vagy szigorú korlátozásokhoz vezethet. A leghatékonyabb spórolást a háztartásokban és a kertekben egyaránt az átgondolt rutinok bevezetésével érhetjük el, minimalizálva a felesleges elfolyásokat és a párolgási veszteséget.
A belső terekben a legnagyobb megtakarítást a fürdőszobai szokások megváltoztatásával érhetjük el. A teli kádas fürdőzések helyett a gyors, néhány perces zuhanyzás a javasolt, miközben a szappanozás vagy a fogmosás ideje alatt a csap elzárásával liter ezreit menthetjük meg havonta.
Hatalmas segítséget jelent az úgynevezett szürke víz másodlagos hasznosítása is, ami a gyakorlatban a zöldségek, gyümölcsök mosásakor megmaradt, vagy a klímaberendezésből kicsepegő kondenzvíz összegyűjtését jelenti. Ez a folyadék tökéletesen alkalmas a szobanövények locsolására vagy a vécé manuális leöblítésére, így egyetlen csepp tiszta ivóvíz sem vész kárba feleslegesen.
A legnagyobb csatát a kertekben kell megvívni, ahol a rosszul időzített öntözés azonnali kudarchoz és hatalmas számlákhoz vezet. A tűző napon, napközben történő locsolást teljesen el kell felejteni, hiszen a kijuttatott víz jelentős része még azelőtt elpárolog, hogy elérné a gyökérzetet.
A legokosabb megoldás a kora reggeli, hajnali öt és kilenc óra közötti, vagy a késő esti öntözés, amikor a talaj hűvösebb, és a nedvesség mélyre tud szivárogni. A pázsit mindennapos, felületes spriccelése helyett a ritkább, de alapos, heti két-három alkalommal végzett mélyáztatás a célravezető, mert ez lefelé növekedésre serkenti a gyökereket, ellenállóbbá téve a növényeket.
A talaj felszínét szalmával, fakéreggel vagy fűnyesedékkel, azaz mulccsal érdemes lefedni öt-nyolc centiméter vastagságban, ami leárnyékolja a földet, drasztikusan csökkenti a párolgást, és akár napokkal kitolhatja a következő locsolás szükségességét a legnagyobb forróságban is.
