Ulf Kristersson svéd miniszterelnök talán már bánja, hogy bevallotta, olykor a ChatGPT-hez fordul másodvéleményért.
A svéd miniszterelnök tökéletes példa azoknak a jövőkutatóknak, akik attól tartanak, hogy az emberiség lassan egy mesterséges intelligencia vezérelte disztópiába csúszik át, ahol etikai, döntéshozatali és értelmi képességeit céges algoritmusokra ruházza át. Kristersson nemrég egy északi híroldalnak adott interjúban elismerte, hogy időnként a ChatGPT-től kér „másodvéleményt” kormányzati stratégiái kapcsán.
„Én magam is elég gyakran használom,” – mondta az interjúban. – „Ha másért nem, hát azért, hogy legyen egy második vélemény. Mit tettek mások? És vajon nekünk az ellenkezőjét kellene tennünk? Ilyen típusú kérdések.”
Ahogy az várható volt, Kristerssont azonnal erős kritikák érték a kijelentése miatt. Virginia Dignum, az umeåi egyetem felelős mesterséges intelligenciával foglalkozó professzora így nyilatkozott ugyanannak az oldalnak, amelyik a svéd miniszterelnököt is meginterjúvolta:
„Minél jobban támaszkodik az MI-re az egyszerű dolgokban, annál nagyobb a veszélye annak, hogy túlértékeli a rendszer megbízhatóságát. Ez egy csúszós lejtő. Követelnünk kell a megbízhatóság garantálását. Mi nem a ChatGPT-re szavaztunk.”
A miniszterelnököt számos más médium is kritizálta, amelyek többsége úgy véli, hogy egy chatbotra bízni a kormányzást nem a nyugati civilizáció legjobb iránya. Signe Krantz, az Aftonbladet újságírója így fogalmazott:
„Kár Svédországnak, hogy az MI többnyire csak találgat. A chatbotok inkább azt írják le, amit szerintük hallani akarsz, nem pedig azt, amit tényleg tudnod kellene.”
Krantz egy jogos pontra mutat rá, miszerint a chatbotok lehetnek hízelgőek és téveszmések. Ha egy vezető irányított kérdéseket tesz fel egy chatbotnak, könnyen elképzelhető, hogy az algoritmusok megerősítik az illető előítéleteit, vagy akár még tovább is sodorják őt ismeretlen és veszélyes irányokba. Szerencsére úgy tűnik, a politikusok többsége még nem használja tanácsadóként a ChatGPT-t.
Hogy Kristersson valóban a chatbotra támaszkodik-e vezetői döntései során, vagy csak „menőnek” akart tűnni, amikor egy népszerű technológiai terméket említett meg az interjúban, nem teljesen világos. Ami viszont biztos, a mesterséges intelligencia egyre több embernél veszi át azokat a szellemi funkciókat, amelyek néhány éve még kizárólag az emberi gondolkodás felségterületét jelentették. Ez pedig veszélyes irány, hiszen a technológiai iparág már két évtizede gyengíti az önálló gondolkodásunkat. Mennyivel lehetünk még ostobábbak? Úgy tűnik, ezt hamarosan megtudjuk.
