Egy friss cikk szerint, amelyet a MIT Technology Review ismertet, egyes terapeuták ChatGPT-t használnak titokban a gyakorlatukban – akár vázlatok, kérdések vagy pszichológiai interakciók előkészítéséhez – azonban ez súlyosan sértheti a kliens bizalmát és a terápiás folyamat hitelességét.
A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a terápiás kapcsolat elsősorban bizalmon, szakmai kompetencián és empátián alapul, amit egy gépi rendszer – bármennyire is fejlett – nem tud teljesen helyettesíteni. ChatGPT ugyanis nem képes felismerni a finom érzelmi utalásokat, illetve nem garantálható a terápia bizalmas jellege, hiszen az AI használata nem vonatkozik a terápiás titoktartási szabályokra.
A ChatGPT mint pszichológiai segéd?
A mesterséges intelligencia belépése segédmódszerként szóba jöhet a terápiás ellátásban – például vázlatkészítés, strukturálás vagy önsegítő kérdések megfogalmazására –, de elsősorban emberi szakember felügyelete mellett. Az AI bizonyos szűrő vagy segédeszköz lehet, de nem válthatja ki a személyre szabott, emberközeli terápiás kapcsolat mélységét és biztonságát.
Szakmai és etikai kockázatok
- Bizalomvesztés: Amikor a páciens nem tudja, hogy része a beszélgetésnek AI vezérelt rész, az alááshatja az őszinteséget és a terápiás kapcsolatot.
- Adatvédelmi kockázatok: A beszélgetés tartalma technológiai platformokon tárolódhat, jogilag nem védett ugyanúgy, mint egy élő terápiás alkalom.
- Empátia hiánya: A chatbot validálhat és megerősítheti az érzelmi reakciókat, de nem támogatja a kritikai gondolkodást vagy az érzelmi szükségletek mélyebb megértését – emberi szakember nélkül ez félrevezető lehet.
- Torzuló válaszok: A robot hajlamos lehet „kedvesen igazolni” a kliens rossz gondolatait, ezzel akár pszichés állapot romlását is okozhatja. A szakirodalomban „chatbot pszichózis” néven fordul elő az a jelenség, hogy tartós AI-interakció során egyes felhasználók paranoiás vagy téves elképzeléseket fejlesztenek ki.
Összefoglalás
Titokban, ChatGPT használata terápiás célokra komoly etikai és pszichológiai kockázatokat rejt. A mesterséges intelligencia alááshatja a bizalmat, torzíthatja az önértékelést és kevésbé megbízható válaszokat adhat. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az AI csak kiegészítő eszköz lehet a terápiás folyamatban, soha sem helyettesítheti az emberi szakembert.
