Egy walesi fiatal 1973-ban mindössze £900-ért vásárolta meg az Aston Martint, és a mai napig az övé, így a gyári állapotú restaurálás csak a történet fele.
Az Aston Martin Works restaurátorcsapata most gördített ki egy olyan hibátlanul helyreállított DB5 Vantage-ot, mintha egy Bond-filmből esett volna ki. A lenyűgözően precíz, csupasz fémig visszabontott újjáépítés azonban csak a második legmeglepőbb dolog. Az igazi döbbenet maga a tulajdonos története, aki akkor vette meg az autót, amikor az még csak nyolcéves volt, és ő maga sem sokkal több.
A walesi John Williams mindössze 19 éves volt, amikor 1973-ban sikerült összekuporgatnia a 900 fontot, hogy megvegye álmai autóját, az 1965-ös DB5-öt. Ma már megszoktuk, hogy tinédzser influenszerek lízingelt sportkocsikkal pózolnak, de a ’70-es években ez teljesen elképzelhetetlen volt, főleg egy walesi hegesztő számára. Williams több mint egy éven át minden félretett pennyjét összegyűjtötte, és rengeteget túlórázott, hogy meglegyen a 900 font. Az Aston Martin szerint ez ma kb. 15 000-nek felelne meg, de a Bank of England inflációs kalkulátora inkább 10 000 fontot mutat.
Bármelyik szám a helytálló, két dolog biztos. A fiatal hegesztő elképesztően gyorsan rakott össze egy nagy összeget, és az egzotikus autók ára mára brutálisan elszállt. Egy nyolcéves DB11 ma minimum 60 000 font, egy Aston Martin Vanquish pedig könnyedén 100 000 fölött jár. ’73 szeptemberében az Aston-mániás srác felült a vonatra Észak-Walesből London felé, hogy élőben is megnézze a kocsit. A példány a teljesítményre kihegyezett Vantage modell volt, három Weber karburátorral és 325 lóerővel. A Motorsport magazin hirdetése szerint tetemes szervizszámlákkal a múltjában.
Ráadásul ritka is, hiszen az Aston által 1963 és 1965 között gyártott 1 022 DB5 közül mindössze 39 jobb-kormányos kupé készült Vantage-specifikációval és ugyanabban az ezüst „Silver Birch” színben, mint 007 híres autója. Williamsnek tetszett, amit látott, kifizette a pénzt, majd az ezüst Astonba pattant, és visszavitte Walesbe, ahol néhány évig napi használatban tartotta. Aztán közbeszólt az élet, amikor 1977-ben munkát kapott a Közel-Keleten, az Aston Martin DB5 a ház előtti felhajtón maradt, ahol lassan elkezdett leromlani.
Felesége, Sue felidézi, hogy a környékbeli gyerekek a motorháztetőn ugráltak, egy lelkes gyerek pedig teljesen letörte a kipufogót. Többen is próbálták megvenni az autót, de Sue mindig azt mondta a férjének: „Egy ilyet soha többé nem kapsz.” Williams így minden családi és pénzügyi nehézség ellenére megtartotta az Austint.
Fél évszázaddal később a pár visszavitte a megviselt klasszikust Newport Pagnellbe egy teljes gyári restaurálásra. Több mint 2 500 óra lemezmunkával, fényezéssel, kárpitozással és alkatrészvadászattal később a DB5 jobban néz ki, mint új korában. Az Aston nem árulja el, mennyibe került a felújítás, de mivel a végeredmény nagyjából 1 millió fontot érhet, és ő eredetileg csak 900-at fizetett érte, azt lehet, mondani, nagyon jól járt.
