A jelek szerint Japán „lábsöpréssel” kíván reagálni arra, hogy az országban egyre nagyobb teret nyernek a BYD autói.
Bár Japánban az elektromos autók eladása még mindig 2 százalék alatt van, a kínai BYD tavaly egy speciálisan a helyi piacra szánt elektromos kei-carral (törpeautóval) próbált utat törni magának. A japán kormány azonban most egy olyan új támogatási rendszert vezetett be, amely kíméletlenül sújtja az importált, főleg kínai akkumulátorokat használó márkákat.
A BYD modelljeire járó állami szubvenciót több mint a felére, mindössze 150 000 jenre (kb. 320 ezer forint) vágták vissza, miközben korábban ez az összeg 350-450 ezer jen között mozoghatott. A lépés mögött a „tisztességes versenyfeltételek biztosítása” áll, de a szakértők szerint ez egyértelműen a hazai autóipar védelmét szolgálja.
Az új rendszer ugyanis nem a teljesítményt, hanem a beszállítói láncot és a helyi infrastruktúra-fejlesztést díjazza. A Toyota bZ4X például a maximális, 1,3 millió jenes (kb. 2,7, millió forint) támogatást élvezi, ami azt jelenti, hogy a támogatások után a drágább Toyota hirtelen olcsóbbá válik, mint a BYD népszerű Atto 3 modellje. Érdekes módon a Tesla is a nyertesek között van.
Támogatásukat 1,27 millió jenre emelték, amiben nagy szerepe van annak, hogy a cég szorosan együttműködik a japán Panasonic-kal, és már korán kiépítette saját Supercharger-hálózatát a szigetországban. A Hyundai és az Audi is kapott némi emelést, de az ő esetükben ez csak átmeneti, jövőre már náluk is csökkenés várható.
A BYD japán vezérigazgatója, Atsuki Tofukuji szerint a cég „behozhatatlan hátrányba” került, hiszen közel egymillió jenes árkülönbséget nem lehet pusztán marketinggel ellensúlyozni. A kínai óriás azonban nem adja fel, válaszul felgyorsítják a hálózatfejlesztést, és 2026 végéig 100 saját gyorstöltő állomást telepítenek, hogy javítsanak a pontszámaikon.
Emellett a stratégia része a plug-in hibrid (PHEV) modellek erőteljesebb bevezetése is, mivel ezeket kevésbé érintik a tisztán elektromos autókra vonatkozó drasztikus támogatási vágások. A japán piac továbbra is a világ egyik legnehezebb terepe a külföldi gyártók számára, és úgy tűnik, a kormány mindent megtesz azért, hogy ez 2026-ban is így maradjon.
