A méregdrága ergonomikus irodaszékek, az emelhető asztalok és a függőleges egerek korában sokan hiszik azt, hogy ezek az irodabútorok jelentik a megváltást a munkahelyi hát- és nyakfájásra.
A Sydney-i Műszaki Egyetem (UTS) gyógytornászai és kutatói a Cochrane Database of Systematic Reviews szakfolyóiratban publikálták a témában eddig készült legátfogóbb elemzést. Poonam Mehta vezetésével a kutatócsoport 20 korábbi tanulmányt és összesen 2478 olyan munkavállaló adatait vizsgálta meg, akik kar-, nyak- vagy vállfájdalomtól (CANS), illetve alagút-szindrómától szenvedtek.
Az eredmények drámaiak. Az ergonomikus irodabútorok– mint az egyedi székek, speciális billentyűzetek vagy a helyes tartásról szóló tréningek – szinte semmilyen mérhető különbséget nem mutattak a kezeletlen kontrollcsoporthoz képest. A kutatók közepes szintű bizonyossággal állapították meg, hogy az ergonomikus berendezések használata nem csökkentette a betegszabadságon töltött napok számát, és nem mérsékelte érdemben a fájdalmat vagy az orvosi vizitek szükségességét sem.
Peter Stubbs, a tanulmány társszerzője rámutatott, hogy a korábbi, kedvező eredményeket felmutató kutatások jelentős része módszertani hibáktól és elfogultságtól szenvedett. Bár a munkaadók óriási összegeket költenek ezekre a berendezésekre az ülőmunka okozta mozgásszervi panaszok megelőzésére, a jelenlegi bizonyítékok alapján ez a befektetés nagyrészt pénzkidobásnak tekinthető.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem jelentik azt, hogy az ergonomikus eszközök teljesen használhatatlanok lennének, de önmagukban nem képesek orvosolni a mozgásszegény életmódból eredő komplex egészségügyi problémákat. A jövőben sokkal szigorúbb, jobb minőségű kutatásokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, a szélesebb körű rehabilitációs programok részeként van-e értelme az irodabútorok cseréjének. A cégeknek mindenesetre érdemes alaposan mérlegelniük, mielőtt újabb vagyonokat költenének a legújabb csodaeszközökre.
