Ha beöltözős party helyett otthon, finom nasik táraságában töltöd a Halloweent, akkor ajánljuk figyelmedbe az alábbi regényeket, amelyekkel tökéletesen megidézheted az ünnep szellemét. Hogy a báránylelkűek és a keményvonalas horrorrajongók egyaránt megtalálják a nekik tetszőt, a válogatást két részre bontottuk: az első felében olyan könyveket mutatunk, amik rémisztőek ugyan, de mégsem annyira, hogy vérnyomáscsökkentők után kelljen kapkodni, míg a lista másik felében olyan regények érkeznek, amik csak a sikolyaidra várnak. Felkészültél?
Ha borzongani szeretnél, de nem rettegni
Neil Gaiman: Coraline
A horrorba hajló mese főszereplője egy unatkozó, elhanyagolt kislány, Coraline, akit Neil Gaimenhez hasonlóan nagyszerű fantáziával áldott meg az élet. Coraline és a családja új házba költöznek, a szülőknek azonban nem igazán jut idejük minőségi időt együttlenni a lányukkal, aki ezért szomorúnak és magányosnak érzi magát. A felfedezésre vágyó Coraline azonban nem adja fel, mígnem egy nap különleges felfedezést tesz: rábukkan egy titkos ajtóra a házukban, amely mögött saját életük tökéletes mása rejtőzik. Pontosabban nem is annak mása, hanem egy sokkal szórakoztatóbb és csodásabb világ, ahol a könyvek képei mozognak, a dinoszaurusz-koponya csattogtatja a fogát, Anya és Apa pedig mindig kedvesek és sokat játszanak vele (igaz, gombszemeik vannak, de annyi baj legyen). A Másik Anya és Másik Apa nagyon szeretné, hogy a lány örökre velük maradjon, Coraline azonban úgy érzi, hogy valami nagyon nem stimmel újdonsült szüleivel, hamarosan pedig arra is rájön, hogy nem ő az egyetlen gyerek, aki ebben a világban csapdába esett…
J. M. Miro: Hétköznapi szörnyetegek
„A vad találékonyság, a dickensi különcség, a természetfeletti horror és a lebilincselő feszültség káprázatos keveréke. Vigyázzatok… ha egyszer beléptek a rémregények rémregényébe, sosem akartok majd távozni innen!” – írta Joe Hill, Stephen King fia a Hétköznapi szörnyetegekről. A sztori nagyobbrészt a viktoriánus kori Angliában és Skóciában játszódik, középpontjában egy magányosan álló intézettel, ahol egy furcsa doktor természetfeletti képességekkel megáldott gyerekeknek nyújt otthont. A doktor hamarosan két új gyerek érkezésére számít, mindkettő különleges tehetség: a 16 éves Charlie Ovid teste magától meggyógyul, míg Marlowe különös, kék színnel ragyog, ráadásul képes megolvasztani az eleven húst. J. M. Miro regénye egyébként egy trilógia első kötete, amit egy korábbi cikkünkben már hosszasabban is véleményeztünk.
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
A 2011-ben megjelent rémregény az Alkonyat-franchise farvízén vált népszerűvé, pedig hangulatában sokkal inkább visszaköszön benne a klasszikus gótikus horrorirodalom, mint Bram Stoker Drakulája vagy Daphne du Maurier ikonikus regénye, A Manderley–ház asszonya. Vámpírok ugyan nincsenek a történetben, szellem viszont annál több. Egyébként egy kamasz fiú, Cas benne a főszereplő, aki nagyon komoly munkát végez: beutazza az egész országot, hogy vérszomjas holtakat küldjön át a másvilágba. Így jut el Annához is, a vérrel pettyezett, hófehér ruhát viselő, örökké 16 éves Annához, akit még 1958-ban öltek meg, de a gyilkos büntetlenül megúszta tettét.
Melissa Albert: Bűnös szívünk mélyén
A paranormális fantasyknak bérelt helyük van a szívünkben, pláne az olyanoknak, amelyek a horror műfajának eszköztárából sem restek válogatni. Chicagóban járunk, valamikor napjainkban, itt él a 17 éves Ivy, aki egy buliból hazafelé jövet (immáron ex) barátjával majdnem elgázol egy meztelen, hosszú hajú, sovány lányt, aki a semmiből termett ott előttük. Ivy zaklatottan tér haza, ahol újabb borzalmak várják: egy döglött nyulat talál a kocsibejárón, majd rábukkan az anyja elásott, vérrel kevert főzetére a kertben, kisvártatva pedig egy rég elfeledett gyermekkori kincsesdoboza is előkerül a szülei szekrényéből. Az „újonc” Melissa Albert mágiával átitatott története két szálon fut: egyrészt Ivy jelenkori, külvárosi otthonában járunk, másrészt pedig az 1990-es évek Chicagóban, ahol az anyja rejtélyes múltját ismerhetjük meg, aki olyan erőkkel játszott, amelyekkel nem lett volna szabad. A könyvről ITT írtunk bővebben.
Ha maximumra járatnád a rettegést
Shirley Jackson: Hill House szelleme
A sótlannak hangzó fülszöveg senkit se tévesszen meg, Shirley Jackson 1959-es horrorklasszikusát ugyanis akkor sem tudnánk letenni, ha szeretnénk. Négyen érkeznek a Hill House néven ismert ódon kúria falai közé: dr. Montague, tudós, aki könyvet szeretne írni a hírhedt házról, és magyarázatot keres az ott zajló természetfeletti jelenségekre; Theodora, a különleges adottságokkal rendelkező asszisztense; Luke, az öreg ház csibész örököse és Eleanor, aki gyermekkorában már összeakadt egy kopogó szellemmel. Kívülállóként próbálnak magyarázatot találni a hely titkára, de nem sokáig maradhatnak csupán tanúk – „a ház erőt gyűjt, és hamarosan végleg elragadja egyiküket”.
Nick Cutter: A falka
Tim Riggs cserkészparancsnok útra kell egy cserkészcsapattal a kanadai vadonba, hogy három napot a csodálatos Falstaff-szigeten töltsenek. A tervezett kaland azonban ijesztő fordulatot vesz, amikor egy ismeretlen, beteges kinézetű férfi látogat el hozzájuk, akinek a szervezetében valami szörnyűség lappang. Nick Cutter 2015-ben megjelent regénye egy igazán gyomorforgató és nyomasztó munka, amely bizonyára sok álmatlan éjszakát okozott az olvasóknak. A szerző maga is bevallja, hogy regénye szerkesztésekor erősen inspirálta Stephen King 1974-ben megjelent klasszikusa, a Carrie, a magyar kiadás hátlapján pedig a 28 nappal későbbet és A Legyek Urát emlegetik referenciaként.
A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról
Miért elégednél meg egyetlen könyvvel, ha egy kötetben több horrortörténetet is találhatsz? A World Fantasy- és Shirley Jackson-díjakra jelölt antológia több nemzet horrornovelláit gyűjtötte egybe James D. Jenkins és Ryan Cagle szerkesztésében. A több mint 400 oldalas kötet egyik érdekessége, hogy magyar vonatkozása is van: ebben a könyvben debütált a tengerentúlon Veres Attila, az Odakint sötétebb és a Éjféli iskolák szerzője. „Egy olasz falu, mely egyetlen térképen sem szerepel; egy spanyol boszorkánynövendék, aki szellemekkel és vámpírokkal tölti az idejét; egy törekvő francia nyomozó, aki nem rest okkult tudást latba vetni a sikerért, vagy épp egy perui író, aki bármit megtenne a hírnévért.” Csupán néhány momentum a horrorirodalom egyik egyedülálló kötetéből, ami bizonyítja, hogy a félelemkeltés – az általános vélekedéssel ellentétben – nem csak és kizárólag angolszász műfaj.
J.D. Barker – Dacre Stoker: Dracul
A Dracul egyenesen kötelező olvasmány azok számára, akik visszasírják a klasszikus, keményvonalas vámpírtörténeteket. Dacre Stoker (Bram Stoker dédunokája) és J. D. Barker 2018-ban megjelent regényének története Írországban, Bram Stoker fiatalkorában veszi kezdetét, ami cseppet sem volt zökkenőmentes, tekintve hogy a fiú egy súlyos, rejtélyes betegségben szenved, amelyet a legjobb orvosok sem tudnak kikezelni. Hétéves korában azonban Bram éppoly váratlanul, mint ahogyan megbetegedett, meggyógyul, nyoma sincs már az egykori kínzó tüneteknek. Az egyetlen nyom, amin a fiú elindulhat, Ellen dadushoz köthető, így testvérével, Matildával közösen a házvezetőnő nyomába erednek, de az igazságra egyikük sincs felkészülve. Később, felnőttként Bram és Matilda újra nyomozni kezdenek, de ebben ezúttal idősebb testvérük, a későbbi híres orvos, Thornley és a kalandos életű magyar kutató, Vámbéry Ármin is a segítségükre lesz.
[sc name=”facebook” ][/sc]
