Jelenleg négy ország van versenyben a 2030-as Világkiállítás megrendezésének elnyeréséért, köztük Dél-Korea második legnagyobb városa, Puszan is. De vajon mi teszi olyan vonzóvá a Keleti-tenger partján fekvő metropoliszt és milyen tulajdonságai miatt lehet a Világkiállítás esélyes helyszíne?
Habár a következő világkiállítás 2025-ben, Oszakában esedékes, már a 2030-as kiállítás megrendezésének jogaiért is nagyban folyik a harc. Jelenleg négy ország van az esélyesek között: az olaszországi Róma, az ukrajnai Odessza, a szaúd-arábiai Rijád és a fentebb is említett dél-koreai Puszan (Moszkva is nyújtott be pályázatot, ám az ukrajnai háború miatt végül törölték a jelentkezésüket).
Puszan kevésbé ismert turisztikai célpont a magyar turisták körében, ami valahol érthető is, hiszen Budapesttől több mint 9000 kilométerre található a Koreai-félsziget, vagyis nem egy „csak átugrunk a szomszédba” úti cél. Pedig az ultramodern ázsiai gigacity rengeteg aktív programot, felfedeznivalót tartogat, és mindenki találhat köztük érdekeset: tengerpartot, művészfalut, felhőkarcolókat, buddhista szentélyeket. A koreai Miaminak is nevezett Puszan egyszerre innovatív és autentikus, és talán pont ez a kettőség teszi igazán érdekessé a dél-koreai nagyvárost.
Puszan dióhéjban
- Puszan (vagy Busan) Dél-Korea délkeleti csücskében található, Szöultól mintegy 314 km-re. Ez az ország második legnagyobb városa, amolyan igazi metropolisz 3.6 millió lakosával.
- Ez a város rendelkezik Dél-Korea legnagyobb, egyben a világ ötödik legnagyobb kikötőjével.
- Itt található Dél-Korea legnagyobb halpiaca, az ország legnagyobb strandja és legnagyobb folyója, a Nakdong is.
- A város nem csak a tenger partján, de mindenféle hegyek-dombok között is fekszik.
- Puszan turisztikailag is fontos helyszín, a főszezonban rengetegen járják a város érdekes helyszíneit.
Csak egy kis történelem
Korea viharos történelme során hol a kínaiak, hol pedig a japánok uralma, befolyása alatt állt, és ez Puszanra is nagyban kihatott. A város a 15. század elején Japán egyik fontos tengeri kereskedelmi kikötőjévé vált, ami miatt sok japán telepedett le a környéken. Ennek az 1592-ben kirobbant, hatalmas károkat okozó hétéves háború vetett véget, melyet követően 1607-ben kezdték csak meg a szétrombolt Puszan újjáépítését. Később a város a japánok uralma alatt fontos kereskedelmi csomóponttá fejlődött.
A koreai háború idején Puszan egyike volt annak a két városnak, amelyet nem tudott elfoglalni az észak-koreai hadsereg a háború első három hónapjában (a másik ilyen város Tegu volt). Puszannak kiemelt szerepe volt a harcok alatt, ráadásul menekülttáborként is szolgált: a The Korea Times szerint 1951 elején körülbelül félmillió koreai menekült tartózkodott a városban. Mivel a kegyetlen koreai háború idején is a déliek kezén tudott maradni a város, rövid ideig ugyan, de Koreai Köztársaság de facto fővárosaként is működött.
Ázsiaibb mint Szöul
A turisták egyöntetű véleménye szerint Puszan sokkal inkább megőrizte „ázsiai jellegét”, mint az ország fővárosa Szöul. A hagyományok és a modernitás tökéletes egyvelegeként írják le ezt a várost, ahol pompásan megférnek egymás mellett a világító felhőkarcolók és a buddhista szentélyek. Nevezetességből is akad szép számmal, legyen szó műemlékekről, természeti értékekről vagy programokról. A kihagyhatatlan látnivalók között emlegetik például a Yongdusan Parkban álló Puszan-tornyot, amelynek tetejéről jól kivehetjük a híres kikötőt, amely a történelem folyamán több kultúra találkozási pontja is volt.
Rengeteg turistát vonz a városba a Beomeosa-templomkomplexum is, amelyet eredetileg egy sillai szerzetes, Uisang alapított és építtetett 678-ban. A legenda szerint azon a helyen, ahol most a buddhista templomok állnak, egy soha ki nem száradó forrás fakad, amelyben egy mennyből érkezett aranyhal él. Erre utal a templom elnevezése is, amely magyarul annyit tesz: „A Mennyei Hal Temploma”.
Ha megtapasztalnánk a város nyugodtabb, művészibb oldalát, akkor feltétlenül látogassunk el a 40 lépés utcába, ahol egymást érik a jópofa szoborjelenetek. A műalkotások az ’50, ’60-as évek világát keltik életre, a helyiek boldog és szomorú pillanatait elevenítve meg. Az alábbi fotón látható lépcső a háború elől menekülők találkozóhelyeként is szolgált, mivel a harcok alatt nem működtek a telefonvonalak.
Szintén a művészetek kedvelőit célozza Gamcheon, a tarka-barka művészfalu, amely kanyargós, labirintusszerű sikátoraival és színes házaival igazi üdítő látvány egy nyüzsgő, modern nagyvárosban. A Machu Picchuhoz hasonlított puszani városrész számos boltocskát, hangulatos kávézót és éttermet rejt, és szép útvonalaival remek helyszín egy könnyed, kellemes sétához.
És végül, de nem utolsósorban, a város egyik fő turisztika látványossága, a puszani látnivalókat „rangsoroló” listák kiemelt szereplője, a Jagalchi halpiac. Az ország legnagyobb halpiaca valószínűleg nem az illatával fogja odacsábítani a vásárlókat, ám ettől eltekintve egészen különleges kulináris élményben lehet része annak, aki ellátogat a friss halat és tengeri herkentyűket kínáló börzére. A piac közel egy kilométer hosszú, és ehhez jön még egy modern hétemeletes vásárcsarnok, amelynek minden egyes szintje egy-egy tengeri élőlényre specializálódott.
A tudomány és a technológia városa
Puszan a hagyományok és a művészetek mellett a technológia fejlődésének és a modern életnek a testamentuma. A város tevékeny szereplője a jelenleg is zajló negyedik ipari forradalomnak, ennek bizonyítékaként 2019-ben speciális státuszt kapott, amivel szabályozásmentes blokklánczónának nyilvánították a várost. A technológiai fejlődést hivatott elősegíteni a város külvárosában épülő új negyed, az Eco Delta Smart City is, amelynek lakói nap mint nap a legújabb technológiai megoldásokat tesztelhetik.
Mindezek mellett Puszan a tengertudomány és a kutatás-fejlesztés központjaként is szolgál, ugyanis ez a város ad otthont a Koreai Tengerészeti Intézetnek és a Koreai Óceántudományi és Technológiai Intézetnek.
Puszan és a Világkiállítás
Park Heong-joon, Puszan polgármestere bizakodóan tekint a jövőbe, szerinte a város több olyan erőforrással is rendelkezik, amellyel felhívhatja a nagyközönség figyelmét, és így eséllyel indulhat a 2030-as Világkiállítás megrendezéséért. Az embereket is mobilizálták a kiállítás elnyerése érdekében, valamint olyan koreai nagyvállalatok is támogatásukról biztosították a törekvést, mint például a Samsung.
Puszan már nagyon várja a Világkiállítás rendezési jogának kihirdetését, jelenleg a jelöltek által benyújtott pályázatok átvizsgálása zajlik. A döntés a BIE (Bureau International des Expositions) tagországainak kezében van, akik a 2023 novemberében esedékes közgyűlésen, az egy ország, egy szavazat elve alapján választják majd ki azt a pályázót, aki megrendezheti a világ harmadik legnagyobb eseményének számító, 2030. évi világkiállítást.
https://www.youtube.com/watch?v=iyChzML1nRk&ab_channel=SamsungMagyarorsz%C3%A1g
[sc name=”facebook” ][/sc]
