Egy friss, országos kutatásból kiderült, hogy tízből négy magyar nem szokott minden nap reggelizni, viszont a többség számára a húsvéti reggeli kihagyhatatlan, amit ráadásul – a hétköznapok magányos étkezéseivel szemben – jellemzően családi körben fogyasztanak el. Ha lenne rá lehetőség, a többség akár havonta több ilyen nagyobb reggelit is tartana, de legtöbbször az időhiány vagy a szervezési nehézségek a fő akadályozó tényezők. A Rama szakértője most megoszt pár tippet, aminek segítségével egy átlagos hétvégi reggeli során is megteremthetjük és átélhetjük az ünnepi hangulatot.
A kutatás a magyarok hétköznapi és húsvéti reggelizési szokásait vizsgálta meg és hasonlította össze. A kutatásból kiderült, hogy tízből négy honfitársunk nem szokott minden nap reggelizni, a magyarok tizede pedig egyáltalán nem indítja étkezéssel a napját. Egy átlagos hétköznapon a tipikus reggeli valamilyen pékáruból (kenyér, kifli vagy zsemle), felvágottból, szalámiból, illetve egy akár sajttal, akár szendvicskrémmel feldobott szendvicsből áll, de kiemelkedően népszerűek még különböző módon elkészített tojásételek, így a rántotta, a főtt vagy a tükörtojás is. A pirítós, az édes és sós péksütemények, valamint a cereáliák (gabonapelyhek, zabpelyhek, müzlik) kedveltsége körülbelül egyforma, így a megkérdezettek közel ötöde-ötöde választja ezeket reggelire. A kenyeret, pirítóst, zsemlét általában meg is kenik valamivel: itt a margarin és a vaj a leggyakoribb választás. Az igazán békebeli reggeli opciónak tekinthető hentesáruk, mint például a virsli vagy a főtt, illetve sült kolbász, a férfiak és az ország keleti felén élők között a legnépszerűbbek. A Z-generáció tagjai az idősebbekhez képest gyakrabban választják napi első fogásként a cereáliákat, illetve ugyancsak a fiatalabbak fogyasztják többször az édes és a sós péksüteményeket.
További különbség, hogy jobban meg is adják a módját az étkezésnek: míg a hétköznapi reggeliknél a praktikus, gyorsan elkészíthető ételek vannak a fókuszban, ezeken a napokon inkább a kiadósabb, tradicionális ünnepi fogások kerülnek előtérbe. Nem meglepő módon a hagyományos főtt sonka vezeti a húsvéti reggelik legkedveltebb összetevőinek rangsorát, amit a hétköznapi reggelik során csak nagyon kevesen fogyasztanak. Ezt követik a tojásételek – természetesen az átlagos napokhoz képest jóval nagyobb népszerűséggel –, de a kenyérfélék és persze a kalács sem maradhat le ilyenkor az asztalról. A cereáliák, szendvicsfélék ezeken az ünnepi napokon kevésbé népszerűek, ami szintén igaz a felvágottakra, a zöldségekre és a gyümölcsökre is.
Míg a hétköznapokon a magyarok fele általában egyedül reggelizik, negyedük pedig a házastársával vagy a párjával étkezik, addig húsvétkor csupán a magyarok negyede reggelizik magányosan, a többség szűkebb vagy tágabb családi körben fogyasztja el az ünnepi fogást. Abban, hogy kik ülnek együtt az asztalnál, természetesen vannak generációs különbségek: a harmincas és az ötvenes korosztály egyharmada, a negyvenes éveikben járók 43 százaléka a gyermekeivel (is), a 30 év alattiak közel fele pedig a szüleivel reggelizik húsvétkor.
A kutatásból az is kiderült, hogy honfitársaink többsége, ha tehetné, gyakrabban reggelizne úgy, mint húsvétkor. A válaszadók közel háromnegyede legalább havonta több alkalommal tartana az ünnepihez hasonló, kiadósabb, ráérősebb reggelit, felük pedig akár hetente többször is szívesen bruncholna. A fő akadályozó tényezők a szervezési nehézségek: a legfőbb gond az időhiány, és nem könnyű összeszervezni sem az időpontot, sem a résztvevőket. Emellett relatíve jelentősebb akadályozó tényezőnek számít még az ár, valamint az előkészületek munkaigénye is, illetve vannak, akik úgy vélik, az ünnepi étkezés kizárólag az ünnepekre való.
A magyarok többsége szívesen tartana viszonylag gyakran a húsvétihoz hasonló bőséges villásreggeliket, de a szervezési nehézségek általában eltántorítják őket. Pedig a havi, vagy akár heti rutinunk része is lehet egy kellemes, beszélgetős, eszegetős vasárnap reggel a családtagjainkkal, barátainkkal, ráadásul ehhez a közhiedelemmel szemben nem is kell feltétlenül sok energiát belefektetnünk. Ha kiválasztunk egy rendszeres időpontot, mindenki eszerint fog készülni az eseményre, és ezt követően már csak az ételről kell gondoskodnunk. Ha vendégeket várunk, a felkészülés történhet közösen: idő- és erőforráskímélő, ha „batyus bál” jellegű megoldásban gondolkodunk, ahol mindenki hoz egy-egy fogást. A Rama margarinokkal pedig gyorsan, akár előre is elkészíthetjük a hangulatos reggelihez tökéletesen illő, finom és költséghatékony sós vagy édes süteményeket, izgalmas szendvicskrémeket, így a szeretteinkkel közösen eltöltött időre tudunk fókuszálni. Az ilyen nagyobb reggeliket feldobhatják a könnyed, margarin alapú zöldségkrémek, például egy borsos-hagymás szendvicskrém vagy egy kecskesajtos feltét. Ha pedig ínycsiklandó süteménnyel kápráztatnánk el a vendégeinket, megsüthetünk egy cukkinis banános muffint vagy egy kis csokis-gyömbéres kekszet.
