A világ 20 vezető egészségügyi problémája közül 13 esetében a férfiak nagyobb arányban betegednek meg és halnak meg, mint a nők.
Ez lett a Public Health szaklapban megjelent kutatás eredménye, amely globális mintát vizsgált. A halálozás és a megbetegedések aránya 2021-ben 13 fő oknál – többek között a COVID–19, szívbetegségek, tüdőproblémák és májbetegségek esetében – magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél. „Eredményeink rávilágítanak azokra a jelentős és sajátos egészségügyi kihívásokra, amelyekkel a férfiak szembesülnek” – mondta Vedavati Patwardhan, a kutatás egyik vezetője, a Kaliforniai Egyetem (San Diego) kutatója.
„E kihívások közé tartoznak azok a betegségek, amelyek korai halálozáshoz vezetnek, például a közúti balesetek sérülései (bár ezt nem értjük, hogyan lehet betegségnek tekinteni – a szerző), daganatos betegségek és a szívbetegségek. Nemzeti egészségügyi stratégiákra van szükség, amelyek az egész férfiélet során figyelembe veszik ezen problémákat – különös tekintettel az olyan viselkedési kockázatok kezelésére, mint az alkoholfogyasztás és a dohányzás, amelyek gyakran fiatal korban kezdődnek.”
A kutatók hozzátették, bár a nők általában tovább élnek, mint a férfiak, életük során több betegséggel és egészségügyi problémával küzdenek. Körükben gyakoribbak a nem halálos, de életminőséget rontó betegségek, például az izom- és csontrendszeri problémák, a mentális zavarok és a fejfájás. A kutatás a Global Burden of Disease Study 2021 adatait elemezte – ez a világ legnagyobb és legátfogóbb betegségeket és halálozásokat nyomon követő kutatása. A vizsgálat kizárta a nemspecifikus betegségeket (mint a petefészek- vagy prosztatarák), és azokra az állapotokra fókuszált, amelyek mindkét nemet érintik.
Az eredmények szerint a férfiak 45%-kal több megbetegedést és halálesetet szenvedtek el a COVID–19 miatt, mint a nők, különösen Szubszaharai Afrikában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben. „A tanulmány időzítése nagyon is indokolt – nemcsak az eddigi bizonyítékok miatt, hanem azért is, mert a COVID–19 drámaian megmutatta, hogy a biológiai nem milyen erősen befolyásolhatja az egészségi kimeneteleket” – mondta Luisa Sorio Flor, a kutatás vezetője, a Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mutatók és Értékelések Intézetének (IHME) adjunktusa.
A szívbetegségek szintén 45%-kal nagyobb terhet jelentettek a férfiaknak, különösen Közép- és Kelet-Európában, valamint Közép-Ázsiában, ahol a férfiak 49%-kal nagyobb eséllyel betegedtek meg vagy haltak meg emiatt. A kutatás szerint a férfiakat sújtó betegségek fiatalabb korban még csak kisebb arányban érintik jobban, de az életkor előrehaladtával a különbség fokozatosan nő. Kivétel ez alól a közúti sebesülések, amelyek világszerte aránytalanul gyakran érintik a 10–24 éves fiúkat.
A nőknél a derékfájás okozta a legnagyobb egészségveszteséget, és 2021-ben több mint harmadával nagyobb arányban szenvedtek tőle, mint a férfiak. Különösen a magas jövedelmű országokban, valamint Latin-Amerikában és a Karib-térségben volt ez jellemző. A nőknél már fiatal korban kezdődnek azok az egészségügyi problémák, amelyek az életkorral csak súlyosbodnak.
„A nőket érintő jelentős egészségügyi problémák – különösen az izom- és csontrendszeri, illetve mentális betegségek – nem kapták meg azt a figyelmet, amit megérdemelnek” – mondta Gabriela Gil, az IHME kutatója, a tanulmány társszerzője. „Világos, hogy a női egészségügynek túl kell mutatnia a szexuális és reproduktív egészségügyre összpontosító jelenlegi prioritásokon.”
Ezek az eredmények összhangban állnak egy másik tanulmánnyal, amelyet szintén május 1-jén tettek közzé a PLOS Medicine folyóiratban. Az kimutatta, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel halnak meg magas vérnyomásban, cukorbetegségben és HIV/AIDS-ben, gyakran azért, mert kerülik az orvosi ellátást.
„A tanulmány rámutat arra, hogy a férfiak és a nők biológiai és társadalmi szempontból is eltérnek – ezek a különbségek idővel változnak és felhalmozódnak, így másképp élik meg az egészséget és a betegséget az életük során és a világ különböző régióiban” – tette hozzá Flor. „A kihívás most az, hogy a betegségek megelőzését és kezelését nemi szempontokat figyelembe vevő módon tervezzük, valósítsuk meg, és értékeljük – már fiatal kortól, és a különféle népességek körében egyaránt.”
