Kevesen tudják, hogy Ferdinand Porsche már a harmincas években olyan technológiai ötletekkel kísérletezett, amelyek évtizedekkel előzték meg a korukat. Ilyen volt például az a kipörgésgátló rendszer, amelyet 1937-ben szabadalmaztatott, jóval azelőtt, hogy a világ bármelyik autógyártója sorozatban bevezette volna.
A harmincas évek Németországában a náci rezsim hatalmas pénzeket pumpált az autósportba, hogy bizonyítsa a technikai fölényét. A Mercedes és az Auto Union versenyautói közül utóbbiak Porsche tervei alapján készültek. Az elképesztő teljesítményű, kompresszoros V16-os motorral szerelt P-Wagenek sorra döntötték meg a rekordokat. A Type A 1933-ban 295 lóerőt tudott, a Type B 1934-ben már 375-öt, a Type C 1935-ben pedig 520-at. A motor ereje azonban messze meghaladta azt, amit az akkori futóművek és gumik kezelni tudtak. Versenyzők beszámolói szerint ezek az autók még száraz aszfalton is kipörgették a hátsó kerekeket 160 km/h-nál, esőben pedig még ennél is korábban.
Porsche mérnökként természetesen megoldást keresett. 1933-ban szabadalmaztatta a korai önzáró differenciálművet, amelyet a ZF-fel együttműködve valósított meg, és amely 1935-ben az Auto Union Type C-ben mutatkozott be. Ez jelentősen javította a tapadást, de Porsche ennél is tovább törpölt rajta. 1937-ben adta be szabadalmi kérelmét egy teljesen mechanikus kipörgésgátló rendszerre, amelyet 1940-ben jóvá is hagytak.
A koncepció szinte ugyanarra épült, mint a mai rendszerek. Összehasonlítani a hajtott és a nem hajtott kerekek sebességét, és ha eltérés van, csökkenteni a motor nyomatékát. Porsche háromféle változatot képzelt el, mégpedig mechanikus, hidraulikus és elektromos kivitelben. Az elektromos változat például minden tengelyhez külön generátort alkalmazott, a feszültségkülönbség alapján pedig egy kar segítségével szabályozta a karburátort, és még egy figyelmeztető lámpát is kigyújtott a műszerfalon. Elektromos, de még nem elektronikus, és zseniálisan előremutató.
A világ azonban ekkor más irányt vett. A második világháború kitörése véget vetett a Grand Prix korszaknak, majd Porsche-t a szövetségesek börtönbe vetették. Neve összefonódott a náci rezsimmel. Ő tervezte a „népautót”, a KdF Wagent (később Volkswagen Bogár), valamint katonai járműveket, és a dokumentumok szerint tudatosan használt kényszermunkásokat a Volkswagen gyárban. Ez a sötét örökség máig árnyékot vet a Porsche névre.
1948-ban felmentették, fia, Ferry Porsche pedig ekkor alapította meg a ma ismert márkát Ausztriában, az első 356-os modellel. Ferdinand Porsche 1951-ben halt meg Stuttgartban, 75 éves korában. Születésének 150. évfordulóján egyszerre kell emlékeznünk mérnöki zsenialitására – amely a modern autózás egyik alappillérét, a kipörgésgátlót is előrevetítette –, és szembenéznünk történelmi felelősségével, amely nélkül az életművéről alkotott kép hamis lenne.
