Egyetlen adag varázsgomba fizikailag átformálja az agyat – itt a bizonyíték

Egy friss, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint egyetlen adag pszilocibin – a varázsgombák hatóanyaga – fizikailag is megváltoztatja az emberi agy szerkezetét, és ez a változás akár egy hónapig is kimutatható. A pszilocibin egyszeri adagja nemcsak az élmény pillanatában hat, hanem hosszabb távon is átrendezi az agy működését.

A varázsgombákban található pszilocibin egyszeri adagja nemcsak az élmény pillanatában hat, hanem hosszabb távon is átrendezi az agy működését.
A varázsgombákban található pszilocibin egyszeri adagja nemcsak az élmény pillanatában hat, hanem hosszabb távon is átrendezi az agy működését.

A pszilocibin már évek óta ígéretes gyógyszerjelöltnek számít depresszió, szorongás és függőség kezelésére – de eddig senki sem értette pontosan, hogyan fejti ki tartós hatását. A pszilocibin egyszeri adagja, ahogy az új kutatás mutatja, szó szerint átrajzolja az agy belső huzalozását.

A kísérlet: először pszichedelikusan naiv önkéntesek

A tanulmányban 28 olyan egészséges felnőtt vett részt, akik korábban soha nem fogyasztottak pszichedelikus szert. Mindannyian 25 mg pszilocibin hatóanyagot kaptak egyszeri adagban. A kutatók háromféle képalkotó eljárást alkalmaztak: EEG-t az élmény közbeni agyi aktivitás méréséhez, funkcionális MRI-t a hálózati szintű változások feltérképezéséhez, és diffúziós tenzoros képalkotást (DTI) az anatómiai elváltozások kimutatásához.

A résztvevők agyi aktivitását az élmény alatt és az azt követő hetekben is folyamatosan vizsgálták, hogy össze tudják hasonlítani a pszichedelikus trip hatásait a placebo hatásaival. Az eredmények meglepőek voltak.

Mi az az agyi entrópia, és miért fontos?

A kutatás egyik kulcsfogalma az agyi entrópia – vagyis az idegi aktivitás sokfélesége és változatossága. A magas dózisú pszilocibin bevételét követő percekben és órákban az agyi entrópia jelentősen megnőtt. Az entrópia mértéke megjósolta, hogy a résztvevők másnap mennyi belső ráébredést – érzelmi öntudatot – éltek át, és ez utóbbi előrejelezte, hogy egy hónappal később mennyire javult a közérzetük.

Leegyszerűsítve: minél intenzívebb volt az élmény, annál tartósabb lett a pozitív hatás. Ez azt sugallja, hogy maga a pszichedelikus élmény – nem csupán a vegyület kémiai jelenléte – kulcsszerepet játszik a hosszú távú terápiás hatásban.

Amit az agyszkenneken látni lehetett

A DTI-felvételek egyértelmű strukturális változásokat mutattak ki egy hónappal az egyetlen adag bevétele után. A legfontosabb megfigyelések:

  • az agyféltekék között futó prefrontális-szubkortikális pályákon csökkent az úgynevezett axiális diffúzió mértéke,
  • az agyi hálózatok modulárissága – azaz egymástól való elkülönültsége – szintén csökkent,
  • a résztvevők kognitív rugalmassága, pszichológiai belátása és általános közérzete egy hónappal a pszilocibin bevétele után is mérhetően jobb volt, mint korábban.

Mit jelent ez a gyógyászat szempontjából?

Robin Carhart-Harris, a tanulmány vezető szerzője így fogalmazott: már tudtuk, hogy a pszilocibin segíthet a mentális betegségek kezelésében, de most sokkal jobban értjük, hogyan. A hagyományos antidepresszánsokkal szemben, amelyek napi szedést és hetek-hónapok elteltét igénylik, a pszilocibin akár egyetlen ülés alatt tartós változást indíthat el az agyban – legalábbis az egészséges önkénteseknél ez most bebizonyosodott.

A pszilocibin-kutatás egy újabb mérföldkőhöz érkezett: most először bizonyított tudományos módszerekkel, hogy a varázsgombák hatóanyaga fizikailag is átformálja az emberi agyat, és ez a változás hónapokig kimutatható. A kutatás ugyan egészséges önkéntesekkel zajlott, és a klinikai alkalmazásig még komoly lépések szükségesek, de az eredmények a pszichiátria egyik legígéretesebb irányát erősítik meg.

Megjegyzés: Ez egy tudományos kutatásról szóló tájékoztató cikk. Ha mentális egészséggel kapcsolatos kérdéseid vannak, fordulj szakemberhez.

Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest

Ezeket olvastad már?