Május 15-én a NASA Psyche-szondája mindössze 4500 kilométerre közelítette meg a Mars felszínét, és a bolygó gravitációját felhasználva sebességet és lendületet nyert a folytatáshoz.
A Psyche-misszió Mars-elrepülése nem látványos leszállás volt, hanem valami sokkal okosabb: ingyenes gyorsítás a Naprendszer gravitációs mechanikájának segítségével.
Miért pont a Mars? A gravitációs parittyavetés logikája
A Psyche-szonda nem benzinnel, hanem xenongázzal és napelemes meghajtással halad – ez hatékony, de lassú. A misszió tervezői éppen ezért iktatták be a Mars-elrepülést: a bolygó gravitációja ingyen elvégzi azt a munkát, amit egyébként a hajtóműnek kellene – felgyorsítja a szondát és megváltoztatja a pályasíkját, propellantfelhasználás nélkül.
Május 15-én a szonda mindössze 4500 kilométerre súrolta el a Mars felszínét, óránként közel 32 000 kilométeres sebességgel. Összehasonlításképpen: a Föld és a Hold távolsága nagyjából 384 000 kilométer – a Psyche tehát nagyon közel ment el a vörös bolygóhoz, de természetesen nem állt meg, és nem is lassított.
Mit csinált közben a szonda?
Az elrepülés nem csupán pályamódosítás volt – a NASA kihasználta az alkalmat a tudományos műszerek tesztelésére és kalibrálására is. A főbb tevékenységek a Mars közelében:
- több ezer felvétel készítése a Mars felszínéről a multispektrális kamerával, amelyek elsősorban a műszer repülés közbeni kalibrálását szolgálják,
- a Mars körüli halvány porgyűrű keresése, amelyet a Phobos és Deimos holdakra csapódó mikrometeoritok hozhattak létre,
- holdkeresési megfigyelések a Mars körüli térben – ez egyben főpróba a 2029-es kisbolygó-megközelítéshez, ahol szintén keresni fogják az esetleges kis holdakat,
- a mágneses tér és a kozmikus sugárzás mérése.
Több NASA- és ESA-misszió – köztük a Mars Reconnaissance Orbiter, a Curiosity és a Perseverance roverjei, valamint az ExoMars szonda – is kiegészítő megfigyeléseket végzett a Psyche elrepülése során, hogy a különböző forrásokból származó adatokat össze lehessen hasonlítani.
Hogyan néz ki a Mars a Psyche szemszögéből?
Május 3-án, még közel 5 millió kilométer távolságból a Psyche kamerája már képeket készített a Marsról – a bolygó ekkor egy vékony sarló alakú félhold formájában látszott, mivel a szonda a Mars éjszakai oldala felől közelített. Ez a nézőpont a Naprendszerből is kivételes: emberek soha nem látták még a Marsot ilyen szögből.
Merre tart ezután?
A Mars-elrepülés után a Psyche egy közel 29 hónapos, folyamatos hajtóműhasználatot igénylő szakaszba lép – ez a Cruise 2 fázis, amely egészen a kisbolygó megközelítéséig tart. Ha minden a tervek szerint alakul, a szonda 2029-ben eléri a Psyche kisbolygót, amelyet a tudósok egy ősrégi bolygó felszínre kerülő nikkel-vas magjának tartanak – olyasvalaminek, amit korábban még soha nem vizsgáltak közelről.
A Psyche-misszió Mars-elrepülése látszólag egy technikai manőver volt – de valójában az emberiség eddigi egyik legtávolabbi utazásának közbenső állomása. A szonda most felgyorsulva, pontosan ráállítva a pályájára rohan tovább egy olyan világ felé, amely a bolygókeletkezés titkait rejtheti magában. Az eredményekre 2029-ig kell türelmesnek lennünk – de a várakozás megéri.
