Egészen furcsa felfedezést tettek a Harvard kutatói a szervátültetésekkel kapcsolatban, ami átírhatja a halál és az öregedés szabályait.
A donor szervre várók végtelen listája és a súlyos szervhiány évről évre emberéleteket követel, ami arra kényszeríti az orvostudományt, hogy bátor alternatíva után kutasson, legyen szó mesterséges szervekről vagy állat-ember xenotranszplantációról. Mi történik azonban akkor, ha egy sikeres transzplantáció során a donor szíve és a befogadó test között jelentős, akár évtizedes korbeli szakadék tátong?
A Harvard biokémikus kutatója, Jesse Poganik és a bostoni kutatócsoportja által végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a végeredmény minden várakozást felülmúl. A biológiai összefonódás ugyanis a sejtek szintjén is átírja a szabályokat. A kutatás kezdeti állatkísérletei után a szakemberek 11 olyan humán szervátültetési esetet vizsgáltak meg közelebbről, ahol jelentős kornabeli eltérés mutatkozott a donor és a recipiens között.
A DNS-metilációs tesztek, vagyis a sejtszintű öregedési mutatók elemzése során olyan elképesztő eredményre jutottak, ami egy hollywoodi romantikus film forgatókönyvébe is beillene. Az idősebb donorok szívei elkezdték úgy viselkedni és kinézni, mintha egy fiatal test része lennének, míg a fiatalabb szívek az idősebb gazdatestben gyorsabb öregedési jeleket mutattak.
A kutatócsoport ezt az elektronikus kórlapok adatai alapján is többszörösen ellenőrizte, és megállapította, hogy a pulzusszám, a fizikai terhelhetőség és a szívizom vastagsága is a befogadó korához igazodott. A bioRxiv felületén közölt tanulmányban a szerzők hangsúlyozzák, hogy a tapasztalt jelenség még a hatalmas kronométeres korkülönbségek – a fiatalokba beültetett idősebb szívek esetében 8-24 év, míg az idősekbe helyezett fiatalabb szerveknél 38-50 év – mellett is megdöbbentően markáns volt.
A sejtek biológiai hátterét kutatva a szakemberek az RNS-molekulák és a transzkriptomikai útvonalak elemzése során arra jutottak, hogy a legnagyobb változások a szív sejtjeiben lévő mitokondriumokhoz, vagyis a sejtek energiatermelő központjaihoz köthetők. Ez a felfedezés nemcsak a szervátültetések jövőjét formálhatja át, de kulcsfontosságú adalékot nyújthat az öregedés biológiai folyamatainak megértéséhez is.
A szakmát máris lázba hozó eredmények segíthetnek lebontani azokat a pszichológiai és kórházi korlátokat, amelyek eddig elutasították az 50 évnél idősebb donorok szerveinek beültetését. Mivel a szervátültetések száma az utóbbi évtizedben drasztikusan megugrott – csak 2024-ben közel 4600 szívátültetést végeztek el világszerte –, az idősebb donorok jobb megítélése és elfogadása hatalmas segítséget jelenthet a növekvő kereslet kielégítésében.
