Lezárult az USA félidős választási kampánya, amelyet a politikai elemzők a történelem első valódi „AI-moslék” (AI slop) választásaként tartanak számon.
Az USA választási kampányai mindig is a hirdetési cunamikról és a kéretlen üzenetekről voltak ismertek, ám a 2026-os félidős választási szezon szintet lépett a mesterséges intelligenciával előállított tartalmakkal. A Wesleyan Media Project legfrissebb kutatása szerint a politikai szereplők több mint 187 millió dollárt (kb. 65 milliárd forint) költöttek AI-generálta hirdetésekre. Ez drámai növekedés a 2024-es elnökválasztási ciklushoz képest, amikor még 50 ezer dollár alatt maradt az ilyen jellegű ráfordítás.
A szakértők kiemelték, hogy a 289 azonosított AI-hirdetés 82 százalékát (közel 169 millió dollárt) a Republikánus Párt jelöltjei és támogatói finanszírozták, míg a Demokrata Párt mindössze a büdzsé 13 százalékáért felelt. Bár a mesterséges intelligencia használata a politikai kommunikációban nem teljesen új keletű, a mostani kampányban alkalmazott videók és képek léptéke és szürrealitása minden korábbit felülmúlt.
A hirdetések döntő többsége nem finom meggyőzésre, hanem drasztikus disztópiák felfestésére vagy az ellenfelek gúnyolására törekedett, ám a választási eredmények alapján a stratégia látványos kudarcot vallott. A republikánus kampányok egyik legbizarrabb példáját Oregonban láthatták a választók, ahol Jonathan Lockwood képviselőjelölt egy olyan AI-videóval támadta demokrata ellenfeleit, amelyben a politikusok egy sátáni oltár előtt sátáni kacajjal üldöznek szőke gyermekeket.
Lockwood a sokkoló képsorok ellenére súlyos vereséget szenvedett, és mindkét demokrata ellenfele megőrizte pozícióját. Hasonlóan járt a Los Angeles-i polgármesterjelöltként induló Spencer Pratt is, aki Batman-szerű szuperhősként ábrázolta magát egy AI-videóban, miközben ellenfeleit – köztük Kamala Harrist és Karen Bass polgármestert – torz karikatúrákként mutatta be. Pratt még az előválasztáson kiesett.
Észak-Karolinában Michael Lee republikánus szenátor próbálkozott a humornál maradni. „Dilis Bichler” néven futó AI-hirdetésében demokrata ellenfelét, a jógaoktató Jessica Bichlert egy szó szerinti pereccé tekerte össze a képernyőn. A választók értékelése egyértelmű volt, mivel Bichler 53-47 százalékos arányban kiütötte Lee-t a székéből.
A félidős választásokon tapasztalt demokrata áttörés sokak szerint egyben a lakosság világos válasza is volt az elburjánzó AI-iparággal és a szabályozatlan technológiai terjeszkedéssel (például a nagy energiaigényű AI-adatközpontok telepítésével) szemben. A választók egyértelművé tették, hogy nem kérnek az olcsó, groteszk hamisítványokból.
A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek, a politikai stratégák nem fogják feladni az AI használatát. Bár a mostani „AI-moslék” nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a technológia rohamosan fejlődik. A 2028-as elnökválasztási kampányra fordulva a mai torz, könnyen kiszűrhető videókra úgy tekintünk majd vissza, mint a mesterséges intelligencia korai szárnypróbálgatásaira, amelyeket sokkal kifinomultabb, észrevétlenebb és veszélyesebb manipulációs eszközök váltanak fel.
