A Mercedes vezére azt sürgeti, hogy Európa dobja el a belső égésű motorok betiltását.
Alig telt el néhány hét azóta, hogy a Mercedes vezérigazgatója kíméletlenül őszintén beszélt az európai autóipar jövőjéről. Ola Källenius a Handelsblatt német üzleti lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az EU-nak „valóságtesztre” van szüksége, különben „teljes sebességgel rohan a falnak”, ami akár az iparág összeomlásához is vezethet. Ezzel a 2035-re tervezett új autókra vonatkozó belső égésű motoros értékesítési tilalomra utalt.
Most azonban, az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) elnökeként is megszólalva, nyílt levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. Levelében hangsúlyozta, hogy „a világ azóta drasztikusan megváltozott”, mióta a tilalmat évekkel ezelőtt bejelentették.
A svéd származású vezető szerint téves feltételezés, hogy a dekarbonizáció egyedül a benzines és dízelautók betiltásával érhető el. A CLEPA (Európai Autóipari Beszállítók Szövetsége) elnökével, Matthias Zinkkel közösen jegyzett levélben Källenius bírálta a „merev CO2-célokat” is, mondván, a 0 g/km-es szint elérése kilenc éven belül „egyszerűen már nem reális”.
Mégis lát esélyt a fordulatra, mert szerinte az EU-nak „utolsó lehetősége” van, hogy szeptemberben – a 12-ére tervezett stratégiai egyeztetésen – újragondolja és akár elhalassza a tiltást. Az ACEA tagjai továbbra is elkötelezettek a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség mellett, de úgy vélik, hogy a 2035-ös teljes belső égésű motor-kivezetés túl korai lenne.
Nem mindenki ért egyet a Mercedes vezérével. A Kia európai vezetője, Marc Hedrich például ennek épp az ellenkezőjét állította az Automotive News-nak. Szerinte a tilalom eltörlése „óriási veszteséget” okozna a vállalatnak, mivel „elektromos autók lavináját” készülnek piacra dobni. A Kia nem tagja az ACEA-nak, de anyavállalata, a Hyundai igen.
Az EU idén megerősítette a 2035-ös határidőt, de némi haladékot adott a gyártóknak. A 2025-ben életbe lépő kibocsátási célokat már nem kell évről évre teljesíteni, hanem a 2025–2027-es időszak átlagában számítanak. Ennek ellenére a 2025–2029 közötti célok 15%-kal szigorúbbak a 2021–2024-esnél, vagyis a flottaátlagot 93,6 g/km-re kell szorítani.
És ez csak a kezdet. 2030–2034 között a cél 49,5 g/km, 2035-től pedig 0 g/km, ami gyakorlatilag kötelezővé teszi, hogy csak elektromos autók kerüljenek forgalomba. Ezek a folyamatosan szigorodó előírások már most komoly gondokat okoznak az iparágnak. A Stellantis például arra panaszkodik, hogy a szabályozásnak való megfelelés az összes mérnöki munkaórájuk negyedét felemészti, „értékteremtés nélkül”.
A 2035-ös tilalom kimenetele messze túlmutat az EU 27 tagállamán. Egy ekkora régióban a belső égésű motorok kivezetése alapjaiban változtatná meg a globális stratégiákat. Ez nemcsak a gyártási költségekre és a gazdaságosságra hatna, hanem azt is eredményezheti, hogy bizonyos modellek világszerte eltűnjenek a kínálatból.
