Hová tűntek a hatalmas, gumi lökhárítók?

A lökhárítón lévő jellegzetes fekete betétek egy teljesen más korszak szigorú szabályozásainak és mérnöki szemléletének a termékei.

lökhárító
Kép: Motor1

Ha régimódi autókat nézegetünk, szinte mindegyiken feltűnnek azok a vaskos, fekete gumisávok vagy kiálló ütközőbakok, amelyek határozottan elválasztották a lökhárítót a karosszéria többi részétől. Ezek a praktikusnak szánt elemek egykor a mindennapi utcakép természetes velejárói voltak, ma azonban hiába keressük őket a modern, áramvonalas járműveken.

A sima, fényezett műanyag burkolatok átvették a helyüket, a változás hátterében pedig nem a lustaság, hanem a szabályozások, a járműbiztonság és a dizájn radikális átalakulása áll. A legfontosabb tévhit, amivel gyakran találkozni, hogy ezek a külső gumirétegek maguk voltak a teljes lökhárítók.

A valóságban a látható gumi vagy műanyag borítás alatt egy komoly, merev acél- vagy alumíniumszerkezet húzódott, amely belső gumiblokkokkal vagy hidraulikus teleszkópokkal egészült ki. A nagy fordulatot az 1970-es évek hozták el, amikor az Egyesült Államokban a Közúti Biztonsági Hivatal (NHTSA) bevezette a híres szabványokat.

lökhárító
Kép: Facebook

Ezek megkövetelték, hogy a személyautók alacsony sebességű (kezdetben 5 mérföld/órás) koccanásokat vészeljenek át anélkül, hogy a fontos biztonsági elemek, a lámpák vagy a hűtőrendszer károsodnának. Az autógyártók ezt robusztus, kiálló lökhárítókkal tudták leginkább teljesíteni.

Az évtizedek múlásával azonban a szempontok drasztikusan megváltoztak. Egyrészt a nehéz, merev lökhárítók rontották az üzemanyag-hatékonyságot és az aerodinamikát, másrészt a gyalogosbiztonság terén is új elvek léptek életbe. A túlságosan kemény, kiálló fémes-gumis elemek gázolás esetén sokkal súlyosabb sérüléseket okoztak a gyalogosoknak. Ráadásul a modern autóknál a mérnökök a teljes karosszériát úgy tervezik meg, hogy az úgynevezett gyűrődési zónák elnyeljék a becsapódási energiát, megvédve ezzel az utastérben ülőket.

Ennek köszönhetően a mai autók lökhárítói már komplex rendszerek: a látható műanyag burkolat (fascia) mögött energiaelnyelő habok, merevítő gerendák, valamint a modern vezetéstámogató rendszerek radarjai és parkolóradarjai rejtőznek. Bár a régi gumibakok hiánya miatt egy kisebb koccanás ma már könnyebben feltöri a fényezett műanyagot, a modern megoldások sokkal magasabb szintű életvédelmet és aerodinamikai hatékonyságot biztosítanak.

Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest

Ezeket olvastad már?